A robotok fontosak, de buták – így lehetne röviden és tömören összefoglalni szakértők, tudósok véleményét arról, mit gondolnak a XXI. század “gépembereiről”. A csodamasinák beskatulyázása azon alapul, hogy valójában ismétlődően egy merev szoftver utasításait követik, és viselkedési repertoárjuk, illetve képességeik tekintetében meg sem közelítik a biológiai elődök tulajdonságait. Képesek ugyan bizonyos mozgási folyamatok végrehajtására, mindezt azonban meglehetősen rugalmatlanul teszik. És még hogyha felnőtt vagy gyermek, netán kutya vagy majom formáját öltik is, a tanulási képesség vagy viselkedési mechanizmusok terén össze sem hasonlíthatóak velük.
Teljesítményüket, hatékonyságukat, precizításukat, teherbíróképességüket azonban nincs, aki kétségbe vonná. Sőt, ma már egyre több területen veszik hasznukat az egészségügytől kezdve, az oktatáson át, egészen az autógyártásig. Helyettesítik, és legtöbbször felül is múlják az emberi munkaerőt. Szakértők szerint pár évtizeden belül a gyárakból kilencven százalékban száműzik az emberi fizikai munkát. És nem csak onnan.
Mesterséges intelligencia
“Robot indul, automatikus áruszállítás, kérem az utat szabadon hagyni” – közlik a szolgálatot teljesítő robottargoncák a fővárosi Honvédkórházban. Ők viszik ugyanis az ételt és hordják szét a mosott ruhát az osztályokon. Besegítenek a szennyessel teli konténerek és a veszélyes hulladékok szállításába is, napi 13 órában róják a köröket megállás nélkül a hétemeletes komplexum 75 ezer négyzetméterén.
A nyolc csodamasina huszonöt alkalmazott munkájával ér fel, ráadásul gyorsabbak, pontosabbak, megbízhatóbbak, és nem utolsó sorban jóval olcsóbbak hús-vér embertársaiknál – mondja Táborszki Katalin mérnök ezredes, a Honvédkórház főmérnöke.
A robotok alkalmazásának ötlete először a nyolcvanas évek elején merült fel, 1995-ben pedig már magyar fejlesztésű, úgynevezett Unirobotok hordták az ételt az újonnan megépült épületrészben a konyha és az alagsorban kialakított állomás között. 2007-ben aztán az elavult gépek helyét számítógép-vezérelt masinák vették át. Teljesítményük felülmúlta elődeikét, igaz, áruk is borsosabb volt: 400 millió forintért masíroztak Magyarországra a svájci gyárakból. De állítólag megérte.
Egy nap 380 szállítási feladatot bonyolítanak le. Sebességük megegyezik egy sétáló emberével. A kórház minden egyes eldugott kis szegletét jól ismerik, köszönhetően a processzoragyukba feltöltött alaprajznak. Képesek kikerülni az akadályokat és a folyosói ajtókat, infraérzékelőikkel megtalálják a sarkokat, odatalálnak a teherliftekhez. Pontosan tudják, mikor melyik osztályra kell hozni vagy vinni konténert. Ők sem fáradhatatlanok azonban: ha úgy érzik, hogy fogytán az erejük, felkeresik a töltőhelyüket.
Táborszki Katalin azt mondja, a hűséges robotokat mára a személyzet is megszokta, munkatársként tekintenek rájuk, és a betegek kedvenceivé váltak. “Azt gondolom, hogy a nyolc robottargoncát ma már munktársként kezeljük, a kórház dolgozói és a betegek is. Ma már a kórház mindennapi életéhez hozzátartozik. Remélem, men lesznek sokat “betegállományban”, és még sokáig dolgoznak a betegellátás érdekében” – teszi hozzá.
Robotoljon a robot!
A “robotalkalmazottak” nem csak hazánkban, külföldön is népszerűek. Az Amazon online áruház nemrég jelentette be, hogy 775 millió dollár értékben vásárol robotokat, hogy raktáraiban gépekkel tehermentesítse dolgozóit. A cég reményei szerint a masinák alkalmazásával nem csak a dolgozók elégedetlensége fog csökkenni, de az új technológiával egy munkás négyszer több rendelést fog tudni teljesíteni, óránként.
A jövőben robot olvasók segíthetnek középiskolai tanároknak a diákok töménytelen, és gyakran rettenetes fogalmazásainak értékelésében is az Egyesült Államokban. A speciális számítógépes program ötletének hátterében az az egyszerű elmélet áll, hogy a tanárok több írásbeli feladatot fognak adni a diákoknak, ha nem nekik kell elolvasniuk, és leosztályozniuk a dolgozatokat.
A dél-koreai börtönökben már most megoldották azt, ami az Egyesült Államokban még csak terv: robotok segítségével tehermentesítik az őröket. Az úgynevezett Robo-guardokat 3D-s kamerákkal és viselkedéselemző szoftverrel szerelték fel. Ha valami gyanús mozgást érzékelnek a cellában, jeleznek az operátornak.
De nem csak a rácsok között, hamarosan az emberi testben is miniatűr robotok közlekednek majd. A Newcastle Egyetem tudósai apró, tengeriszörny-szerű robotokat alkottak, hogy azok segítségével hatákonyabban feltérképezhessék az emberi szervezetet és diagnosztizálják a betegségeket. A Cyberplasm elnevezésű szerkezet saját idegrendszerrel rendelkezik majd, vagyis lesz saját, élő sejtekből megalkotott látó- és szaglószerve, valamint mesterséges izmai is.
És ha már emberi test és robot: új-Zélandi kutatók szerint évtizedek kérdése, hogy androidokkal szexeljünk. A Wellingtoni Egyetem munkatársai szerint akár már 30 év múlva rendelkezésünkre fognak állni olyan, emberszerű robotok, melyek elsődleges feladata a prostitúció.
Vége a szellemi elmaradottságnak? Íme, a jövő!
Egy nemzetközi szakértői csoport – amely európai, köztük német, továbbá japán, izraeli és amerikai tudósokból, valamint kutatókból áll – egy közös projekt keretében most azon dolgozik, hogy a jövőben olyan robotokat fejlesszenek ki, amelyek nemcsak a mozgási, hanem fejlődési, illetve tanulási képességek terén is utolérik az embereket, illetve az állatokat. Eszerint nem robot módjára, hanem teljesen természetesen, minden szögletesség nélkül mozognának, és tanulási képességük, a környezethez való alkalmazkodásuk fejleszthető.
A tervek között szerepel, hogy az eddigi robotoktól eltérően újgenerációs társaikat puha és rugalmas végtagokkal, sőt erős “izmokkal” szerelik fel. A többi egyelőre még a jövő zenéje, de a szakértők azt ígérik: közeledik az akár kifejlesztőjével is rivalizálni képes, okos robotok időszaka.
