Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter elmondta: ehhez a fejlett országoknak 60-80 százalékkal kellene mérsékelni a kibocsátást. Az Európai Bizottság legújabb javaslatáról – a fejlett országok már 2020-ig 20 százalékkal csökkentsék a kibocsátást – még vitáznak, de ez a kibocsátáscsökkentést Magyarország teljesítené tudná takarékosabb és kedvezőbb szerkezetű energiafelhasználással.
Magyarországon például egységnyi nemzeti össztermék előállításához háromszor annyi olajegyenértékre számított energiát használnak fel, mint az Európai Unió átlagában, illetve hatszor annyit, mint Dániában.
Kína lehet a fő szennyező
A miniszter emlékeztetett rá, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv szerint az Európai Unió régi tagországai az 1990-es kibocsátási szint 8 százalékos mérséklését vállalták a 2008-2012 közötti időszakra, Magyarország vállalása az 1985-1987 közötti átlag csökkentése 6 százalékkal. A problémát csak világméretű összefogással lehet megoldani, Kína kibocsátása például 2020-ra a becslések szerint már több lesz, mint amennyi üvegházhatású gázt bocsát a légkörbe az Amerikai Egyesült Államok.
Ma már meghatározó tudományos körök, felelős politikusok nem vitatkoznak abban, hogy lehetséges az éghajlatváltozás, és ebben az emberi tevékenységnek jelentős szerepe van – fogalmazott. A legkedvezőbb előrejelzések szerint is az évszázad végére 1,5-2 Celsius-fokkal lesz több a Földön az átlaghőmérséklet, a legkedvezőtlenebb becslések 6-8 Celsius-fokot jósolnak. Mindez megváltoztathatja a nagy légköri, és óceánáramlatokat, olvadásnak indulhat nagy mennyiségű jég, emelkedik a tengerek vízszintje elöntve part menti településeket, nagyobb területeken lesz jellemző a sivatagosodás.
Tűzifa helyett földhő
A kormány az idén nyújtja be az Országgyűlésnek a nemzeti éghajlatváltozási stratégiát, ez foglalkozik az alkalmazkodási lehetőségekkel, feladatokkal, a kibocsátás csökkentésének elvárásaival. Magyarországon az energiafelhasználásban ma már 5,3 százalékot jelentenek a megújuló források, a terv 2010-re 8,2 százalék. A miniszter szerint jelenleg túl nagy részarányt jelent a megújuló energiafelhasználásban a tűzifa, pedig jóval több lehetőséget jelentene a földhő és a napenergia hasznosítása.
