A köztársasági elnök az „Értékőrző tájak és emberek Magyarországon” című országjáró sorozatának első állomásaként látogatott a Körös–Maros Nemzeti Parkba. Az országjárás azt szimbolizálja, hogy a természeti, emberi és társadalmi értékek az ország közös alapjaihoz tartoznak, függetlenül „a felszín pártpolitikai megosztottságától”.
Rétisas és tõkés récék a Körös–Maros Nemzeti Parkban (fotó:MTI)
A köztársasági elnök a látogatásokkal szeretné felhívni a figyelmet Magyarország egyedülálló és pótolhatatlan természeti értékeire. Jó lenne, ha az emberek, köztük a politikusok is, megértenék, hogy szinte elképzelhetetlen értékű „közvagyonról” van szó. „Ha a nemzeti jelzőnek van értelme, akkor a nemzeti park megjelölésben az egész világon ez fejeződik ki, az itt lévő természeti érték közvagyon, az egész nemzeté” – mutatott rá az államfő.
Sólyom kedd délután találkozik a területen élő szlovákság és románság képviselőivel: ha a szomszédos államokban föllép a magyar kisebbség autonómiája érdekében, pontosan ismernie kell az itthoni nemzetiségek helyzetét és véleményét – vélte. A nemzeti parkoknak alapvetően együtt kellene működniük a térség jövőjének kialakításában a helyi gazdasági és társadalmi erőkkel. A biogazdálkodás, a környezettudatos termelés kitörési pont lehet éppen ezen a „leszakadó vidéken”. Ez vonzza az ökoturizmust, és általában növeli az idegenforgalmat, amely itt egyébként is nagyrészt a természeti értékekre épül – mondta.
A mozaikosan elhelyezkedő, 13 területi egységből álló, 51 125 hektáron fekvő Körös–Maros Nemzeti Park 1997. január 16-án alakult meg. A park magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai–Ecsegi puszták Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit.
