Belföld

Orbán: Félek, amikor beülök a székbe

Egzisztencialista filozófusként brillírozó székely bácsi, öltönyös, de elmebeteg fogorvosok, begombázott LMP-sek, playmate-eknél is durvább kormányzás, alkoholizmus és a pillanat, amikor Orbán azzal fenyegetőzött, hogy hatalmon marad. Összegyűjtöttük a miniszterelnök legjobb poénjait ebből a ciklusból.

Kedves olvasó! Tudjuk, egy-két nap nagyon hosszú idő az interneten, de talán még emlékszik valamire arról, hogy Orbán Viktor vasárnap évértékelő beszédet tartott a Millenárison. Ha igen, talán rémlik is belőle valami. Például a munkahelyteremtésről, népszaporulatról szóló jóslatok. Nem? Nem leszünk gyarmat? Elmúltnyolcév? Simon Gábor? Semmi…? Hát a székely bácsis sztori? Na ugye!

Orbán Viktor – ne féljünk kimondani! – nagyszerű szónok, pontosan tudja, hol a vicc és a sztori helye, hogy kell a nép lelkét néhol történelmi, néhol személyesre fazonírozott és egyes szám első személyben előadott anekdotákkal, adomákkal simogatni.

Fogtuk hát magunkat és átnyálaztuk a kormányfő összes e ciklusban elmondott beszédét, a leghatásosabb poénokat pedig – elnézést a rettenetes modorosságért, öt óra Orbán-olvasás után egyszerűen nem tudunk jobbat – csokorba gyűjtöttük. Jellemzően persze az övéi közt – országértékelő, kongresszus, stadionavató – volt elemében, de néha a legváratlanabb helyen és időben jött szembe egy-egy durva mondat pszichopata fogorvosokról vagy a széttárt lábú playmate-eknél is durvább kormányzásról, szóval szokásos paneleken túl egészen meglepő, néha egyenesen szürreális fordulatokat is találtunk. Íme a lista – vonatkozó fotókkal – a Kárpátok Frankenstein-szörnyétől a politológus-marketinges nagyin át a Kossuthnak háttal felakasztott Széchenyiről.


Fotó: MTI / Kálmándy Ferenc

„Van egy mese – minden magyar gyermek ismeri. Ez a mese a feldarabolt királyfiról szól, aki az emberpróbáló kalandokon, válogatott nehézségeken túljutva árulás áldozata lesz, és hét darabba vágják. Érdekes élmény látni, hogy a varázslat ma is hat. Ugyanis miután hét darabba vágták, varázsfűvel és ráolvasással összeragasztották, és ismét életre kelt. S itt állunk együtt: Önök, akik ma egy másik állam területén élve magyarok, és mi, akik a székesfővárosból érkeztünk. S az augusztus 20-ai ünnepeken ez az élmény – a hét darabba vágott, majd összeragasztott, újra életre kelt királyfi története – körbejárja az egéssz Kárpát-medencét.”

Szent István-napi ünnepség Palicsfürdőn (Palić), 2010. augusztus 14.

„És amikor az ember találkozik a nagymamájával, aki egyébként nemrégen haladta el a 90. életévet, akkor az ember hiába nevel öt gyereket, és a legnagyobb hiába végez egyetemi tanulmányokat, valójában, ha a nagymamájával találkozik, akkor ismét kisgyerek lesz. (…) Az én első számú politikai tanácsadóm is a Mezőtúron élő nagymamám, aki keresetlen szavakkal szokta elmondani, hogy mit vár tőlem. Legyen szó nyugdíjról, elszámoltatásról vagy hasonló kényes politikai kérdésről.”

Az idősek nemzetközi világnapján Pécsett, 2010. október 1.

„Szerencsére nem vagyunk babonásak, pontosabban úgy állunk a babonasággal, mint Fülig Jimmy, aki azt mondta, idézem őt: Én nem vagyok babonás, és nem hiszek a badarságokban, mert aki minden hétfőn hármat köp kelet felé egy barna kavicsra, azt nem érheti rontás.”

Országértékelő beszéd Budapesten, 2011. február 7.


Fotó: MTI / Soós Lajos

„A két legfontosabb alaptörvény a bátorság és az, hogy mindig küzdeni kell a legnehezebb helyzetekben is. Ezzel szemben, amikor fogorvossal találkozom, bátorság helyett félek, amikor beülök a székbe, akkor megadom magam. Ráadásul látom, hogy itt persze most elegáns öltönyök és kiskosztümök gazdáival van dolgom, de ez engem nem téveszt meg, mert én tudom, hogy valójában Önök injekciós tűket és fúrókat szorongatnak a kabátjuk alatt.”

Az I. Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konferencián Herceghalomon, 2011. április 21.

„Kínával a munkaalapú gazdaság és az adósság elleni küzdelem adja a szövetség alapját. Aki Kínával a nyugati értékek alapján akar együttműködni, az olyan elvarázsolt, hogy biztosan már elsőre felveszik az LMP-be.”

A Fidesz XXIV. kongresszusán Budapesten, 2011. július 3.

„Amikor a mai előadás előtt megkérdeztem a feleségemet, miről beszéljek, csak annyit válaszolt: mondj el mindent! Mondtam neki: abból baj lesz. ”

Orbán Viktor évértékelő beszéde a budapesti Millenáris Teátrumban, 2012. február 7.

„Tehát akkor nem tűnt olyan megtiszteltetésnek, és szeretnék mindenkit megfenyegetni azzal, hogy – hacsak az orvos nem tilt el tőle – a következő években is szeretnék még hosszú évtizedeken keresztül mindig jelen lenni.”

Köszöntő a Puskás–Suzuki Kupa sorsolásán Budapesten, 2012. március 20.


Fotó: MTI / Beliczay László

„Nem is emlékszem pontosan, hogyan történt, de valaki a kezembe nyomott egy könyvet, amit egyébként Radnai Péter úr állított össze, és amiben ez a gondolat, vagyishogy Rubik Ernő nagyszerű találmányát egy látványelemmé, tehát egy épületté is alakítsuk, és ha már valaminek van formája is, akkor nyilván belseje is van, és akkor helyezzünk el benne valamit. A kiinduló gondolat talán ennyi lehetett. S akkor mondtam, hogy szeretnék találkozni Radnai úrral, hogy beszéljünk erről a dologról, mert úgy tűnik, hogy ebből valamit ki lehet hozni. Sokan mondták, hogy ezt ne tegyem. Mondtam, hogy de hát miért ne? Hát, mondták mégiscsak a Playboy főszerkesztője. Mondtam, hogy nagyon derék dolog, hogy aggódnak az erkölcsi fejlődésemért, de én még olyanabbakat is láttam, mint ami abban az újságban van, tehát ez önmagában nem egy visszatartó erő.”

A Rubik-kockát formáló múzeum bemutató sajtótájékoztató Budapesten, 2012. március 30.

„Nem értik a viccet, hiába mondom nekik, hogy a nyolcvanas években mi azt mondtuk egymásnak, hogy a magyar értelmiség előtt két út áll: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. Nem értik, hogy ennek a viccnek mi az értelme. Szóval nehéz, tisztelt Hölgyeim és Uraim!”

A lakiteleki találkozó 25. évfordulóján, 2012. szeptember 29.

„Most arra kérem Robert Fico miniszterelnök urat, hogy ne figyeljen, mert ez a magyarok hálószobatitka. Nekünk, magyaroknak, tisztelt Pilisszentkeresztiek, meg kell békülnünk azzal a gondolattal, hogy senki sem bújhat ki a bőréből, a vér, az vér. (…) Széchenyi és Kossuth is részt vett egy tanácskozáson, ahol annak rendje és módja szerint, úgy magyarosan összevesztek egymással. S a végén Széchenyi, akit a legnagyobb magyarnak tartunk, Kossuthnak, akit a legnagyobb magyar hősök egyikének tartunk, [azt mondta,] amikor majd fölakasztanak bennünket, csak egyetlen kérésem lesz, hogy engem Kossuth Lajosnak háttal akasszanak fel.”


Fotó: Neményi Márton

A Pilisi Szlovákok Központjának avatásán Pilisszentkereszten (Mlynky), 2012. október 2.

„Bár van egy magyar fekete humor, miszerint a magyar barátokkal óvatosan kell bánni. Mert ha az embernek van egy magyar barátja, akkor nincs szüksége ellenségre. Tulajdonképpen ez egy jó üzlet: az ember egyet kér, és kettőt kap.”

A Budapesti Kibertér Konferencián, 2012. október 4.

„Amikor Cegléden jártam nem is olyan régen, azt mesélték, hogy egy feleség az 50. házassági évfordulóra, az aranylakodalomra készülődve neheztelő hangon felrótta a férjének, hogy sohasem mondja neki, hogy szereti. Mire az öreg csak annyit válaszolt: egyszer már mondtam, ha változás lesz, majd szólok.”

Évértékelő a Millenárison, 2013. február 23.

„…én 35 évesen lettem először miniszterelnök, ami nem általános a magyar és az európai politikatörténetben, és jól emlékszem, amikor Anikóval, a feleségemmel talán ’98-ban vagy ’99-ben NATO-csúcsra kellett mennünk, egy vörös szőnyegen kellett bevonulnunk egyenként, s az amerikaiak akkor mondták, hogy bodyguardok jobbra, ide a miniszterelnököknek kell majd állniuk, és nehezen tudtam őket meggyőzni arról, hogy jó helyen állok.”

Az Év Példaképe Díjátadó Gálán Budapesten, 2014. január 17.

„Először is a feleségem azt mondta, hogy érdemi kérdésekről is kell azért szólni. Eszembe is jutott egy angol képviselői történet, aki azt mondta, hogy a beszédem előtt szeretnék mondani valamit.”

A Családbarát Médiáért-díj átadóján, ahol a felesége helyett szólalt fel, 2014. január 23.


Fotó: Berecz Valter

„Egyszer Erdélyben a kocsi ablakán kihajolva a feleségem megkérdezte egy öreg székelytől, hogy hová visz ez az út. Azt mondta, nem visz ez sehová, mi magunk megyünk rajta.”

Évértékelő, 2014. február 16.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik