Nem nagy kunszt 9 százalékról 4 százalékra levágni a hiányt. A nagy kihívás 2009 lesz, amikor is további pár száz milliárdot kellene még faragni – mutat rá Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza annak kapcsán, hogy a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett jövő évi költségvetési törvény az idei 6,4 százalék után 4,1 százalékos GDP arányos deficitet irányoz elő. A közgazdász nem áll egyedül tamáskodásával a 2009-es költségvetési kilátásokat illetően, addigra ugyanis gyakorlatilag lecseng a Gyurcsány-csomag hatása. A kiigazító csomag alapvetően az adók emelésére, nem pedig a kiadások csökkentésére épített. Ennek vannak ugyan részeredményei – például a gyógyszerkassza hiányának megszüntetése -, ám továbbra is hiányoznak az olyan szerkezeti átalakítások, amelyek hosszú távon is fenntartható költségvetési szerkezetben stabil hiánycsökkentést biztosítanának.
EGYSZERI TÉTELEK. Ha nagyon leegyszerűsítve nézzük a költségvetési folyamatokat, akkor azt lehet mondani, hogy az idén az adóemelések miatt csökken a hiány, jövőre pedig néhány nagy, egyszeri tétel kiesése viszi lejjebb a GDP-arányos, eredményszemléletű deficitet – magyarázza Török Zoltán. Ilyen például a MÁV konszolidálása, az autópálya-építés, vagy a Gripen vadászgépek beszerzésének költsége. Ezek lecsengése jó pár százmilliárd forint tehertől szabadítja meg a jövő évi költségvetést. Nem oldják meg viszont azt a problémát, hogy a 2009-es hiánycsökkentés miből tevődik majd össze.
Abban nem lehet bízni, hogy a hiányzó százmilliárdok a GDP-növekedésből bejönnek – vagyis „kinőjük” a hiányt -, mert a gazdaság ehhez nem gyarapodik elég gyorsan. Marad tehát a kiadási tételek megkurtítása, ám a választási év közeledtével erre Magyarországon eddig még nem nagyon volt példa. A 2010-es választások előtt például elég nehéz lesz tartani a költségvetési kiigazító csomag egyik alapkövének számító bérbefagyasztást a közszférában – véli Gárgyán Eszter, a Citibank közgazdásza.
Könnyen lehet, hogy ez utóbbival már jövőre is problémák lesznek. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elkezdődött bérajánlási viták során a kormány 4,5 százalékos bruttó béremelkedési javaslattal állt elő, mire a munkavállalók kapásból 8-9 százalékot követelnek. A kabinet ajánlata megegyezik a jövő évre várt infláció mértékével. Ezzel tervezték a költségvetést is, s ez nagyjából megegyezik az elemzők és a jegybank várakozásaival is. A bérekre érdemes lesz a jövőben is odafigyelni, a jegybank a kamatdöntések indoklásakor ugyanis rendszeresen felhívja a figyelmet az ebben rejlő inflációs veszélyre. Könnyen előállhat olyan helyzet, hogy a vártnál nagyobb bérkiáramlás a kamatcsökkentések gátjává válik. A puhulás jelei már látszanak a jövő évi költségvetési törvénytervezeten, Németh Dávid, az ING Bank szenior elemzője szerint főleg a szociális kiadásokon. Ennek alapján könnyen elképzelhető, hogy a kormány rugalmasabbnak mutatkozik a bérekkel kapcsolatban is. A közgazdász szerint ugyanakkor kétségtelen, hogy a jövő évi büdzsét az ideinél is nagyobb tartalékkal tervezik, ami növeli annak valószínűségét, hogy a kormány képes lesz tartani a 4,1 százalékra belőtt hiányt. Igaz, ennek az lehet az ára, hogy a tartalékokat fel kell használni. Márpedig azok roppant jól jönnének 2009-ben.
A választási költségvetés lehetősége a legtöbb elemző fejében reális lehetőségként körvonalazódik 2009-re. A kormányzati kiigazító csomag és annak kommunikációja egyelőre csak annyit ért el, hogy az elemzők kisebb költekezési kampányra számítanak. Így Németh Dávid is valószínűnek tartja, hogy a jövőre puhuló büdzsé 2009-ben is tovább puhul, ám várhatóan nem olyan mértékben, mint azt a korábbi választások előtt megszoktuk.
Megnyugtató, vagy legalábbis reménykeltő megoldása lehet a helyzetnek, ha a kormányzatnak sikerülne keresztülvinnie azokat a fiskális szabályokat, amelyek megkötnék a politikusok kezét a pénzosztogatásban. A fiskális szigorra vonatkozó kormányzati elképzelések tartalmazzák például a három évre előre törvénybe iktatott költségvetési keretszámokat, az államadósság és az önkormányzatok adósságának korlátozására vonatkozó szabályokat. A költségvetés elsődleges – kamatkiadások nélkül számolt – egyenlegének kötelező a tervek szerint pluszban lennie, végül egy független költségvetési hivatal felállítása is napirenden van, amelynek akár vétójoga is lehetne a nem megalapozott költségvetési kiadásokkal szemben.
LOBBITEVÉKENYSÉG. A Citibank elemzése szerint, bár a kétharmados parlamenti többséget igénylő javaslatok ügyében a Fidesz álláspontja még nem teljesen világos, de biztató fejlemény, hogy ezekről mind a köztársasági elnök, mind pedig a jegybank elnöke erős lobbitevékenységet folytat a háttérben.
Az ideihez hasonlóan a jövő évi költségvetésre is jellemző lesz a központi beruházások befagyasztása, valamint a feketegazdaság elleni küzdelem. Kétségek azonban mindkettővel kapcsolatban felvetődnek. A feketegazdaság kifehérítését illetően például az, hogy a kabinet túlbecsüli az ebből várható bevételeket. Jól látszik ez például az szja-n, ahol a költségvetési törvény tervezete nem csekély, 10 százalékos növekedést irányoz elő. Állhat részben ennek hátterében az szja-sávhatárok változatlanul hagyása – ez az infláció miatt többletbevételekhez juttatja a büdzsét -, ám a másik oldalon az adójóváírás kibővítése bevételkieséssel jár. Németh Dávid szerint e két tényező szaldója – a feketegazdaság fehéredésének túl optimista megítélésével karöltve – nagyjából 30 milliárd forint bevételkiesést idézhet elő.
