Ezért is van nagy jelentősége annak az új, egy nemzetközi kutatócsoport által szerkesztett térképnek, amely az egész Föld teljes felszínére vonatkozó adatokat összegyűjtve a globális mágneses teret szemlélteti; korábban ilyen nagy kiterjedésű atlaszt senkinek sem sikerült összeállítania.
Számos komponens eredője a Föld mágneses tere, domináns része planétánk külső magjának mozgásából származik. Ha azonban ezt – és a világűrből, például a napszélből származó hatásokat – „lehámozzák” a teljes mágnesességről, akkor kiderül, hogy a Földnek van egy sokkal kisebb energiájú statikus, azaz a környező terektől független saját, elsősorban a kőzetekből eredő mágnessége is. Az ezeket mérő vizsgálatok pedig sokat elárulhatnak egy-egy adott terület természeti kincseiről – ezért is tekintik sokan igencsak bizalmasnak a vonatkozó adatokat.
A World Digital Magnetic Anomaly Map (WDMAM) nevű kezdeményezés munkatársai azt a célt tűzték ki, hogy ezt az ismeretanyagot a sok tucatnyi nemzeti kutatóintézettől és jó néhány magánvállalattól begyűjtse, rendszerezze és mindenki számára elérhetővé tegye. Küldetésüket nemrég fejezték be: az atlasz, amelyen az erős térrel rendelkező „forró” pontokat vörössel, az alacsonyakat pedig kékkel jelölték, elkészült. Igaz ugyan, hogy a projekt honlapjáról letölthető térkép sok helyütt tartalmaz – az adatokat szolgáltatatók kérésére – lebutított információkat, de így is látszik rajta például a nevezetes kurszki mágneses anomália, az Oroszország ismert vasérckészletének mintegy 40 százalékát rejtő terület. A felbontás tehát nem túl nagy, legfeljebb 25 négyzetkilométeres felszíni egységek vizsgálhatók így érdemben, ami miatt elsősorban oktatási célokra alkalmas. Állandó finomítással, a legfrissebb adatok bevitelével azonban a térképnek geofizikai és földtani kutatásokban, vagy a navigációban is bárki hasznát láthatja majd, sőt, segítségével a földmágnesesség időbeli változásai is követhetők lesznek majd.
