Látszólag ellentmondó információkat közölt a Központi Statisztikai Hivatal: keddi adatsoruk szerint az év első öt hónapjában kiigazított adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, míg a hivatal múlt heti adatai szerint ugyanebben az időszakban 6,8 százalékkal csökkentek a reálkeresetek.
Az élelmiszeren nehéz spórolni
Kiigazítatlan – tehát csak a megvásárolt termékek mennyiségét összevető – adatok szerint az élelmiszer-eladások az év első öt hónapjában 0,4 százalékkal csökkentek, vagyis a megszorítások hatására érdemben nem változott az élelmiszerek iránti kereslet, „csak” az elmúlt évek 5-6-százalékos növekedési üteme tűnt el – értékelte az adatokat kérésünkre Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
A szervezet tapasztalatai szerint a kereslet szerkezete módosult a megszorítások hatására: a vásárlók az olcsóbb termékek és bevásárlóhelyek felé fordulnak. A forgalom 91 százalékát bonyolító „vegyes termékkörű üzletek (hipermarketek, szupermarketek, vegyesboltok) forgalma csak kis mértékben, 0,2 százalékkal mérséklődött” – írja közleményében a KSH, amiből Vámos György szerint arra is következtetünk, hogy a nagy alapterületű üzletek szenvedték el relatíve a legkisebb veszteséget a megszorítások miatt. A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a KSH idézett statisztikai kategóriájában nemcsak ezek a boltok szerepelnek, ráadásul a kérdés csak a hálózatok egész éves forgalmi adatai alapján lesz véglegesen eldönthető.
Az OKSZ főtitkára az adatsor nyomán arra következtet, hogy a tartós fogyasztási cikkek forgalmának áprilisban kezdődő, májusban jelentőssé váló, 6,2 százalékos visszaesése, az iparcikkek iránti kereslet csökkenése és az újautó-vásárlások több mint 14 százalékos zuhanása nyomán megállapítható: a csomag egyre inkább érezteti hatását.
Hasonlóan nyilatkozott Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is, aki arra hívta fel a figyelmünket, hogy a KSH adatsorában nem szerepel a szolgáltatások iránti kereslet csökkenése, márpedig a fogyasztók megszorítások esetén először a szolgáltatásokon (étterem, fodrász, stb.) takarékoskodnak, csak utána a vásárláskor.
Már van mozgástér
Az elmúlt 4-5 évben 30 százalékkal nőtt a fogyasztás, így a Gyurcsány-csomag jóval magasabb fogyasztási szinten érte a társadalmat, mint a Bokros Lajos-féle megszorítás – mondta Vámos György. Mindez azt jelenti, hogy a megszorítások elviselésében van némi játéktere a fogyasztónak – magyarázta a jelentős reálbércsökkenés és az első látásra alacsony fogyasztás-visszaesés közötti ellentmondás okait a szakértő.
Az emberek átcsoportosíthatják kiadásaikat, fogyasztásuk egy részét hitelből fedezhetik, felélhetik tartalékaikat, ráadásul továbbra sem tudni pontosan, mennyi pénzt tartanak a párnacihában, illetve mekkora jövedelmük származik a feketegazdaságból – mondta a szakértő.
Suppan Gergely a fogyasztássimítás jól tapintható trendjére hívta fel figyelmünket: az első negyedévben mintegy 250 milliárd forintnyi új, rövid lejáratú hitelt vettek fel az emberek, miközben a bankok tartós hitelállománya alig változott.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
