Top cégek: húzóágazat az energetika

Megint egy „bezzeggyerek” és egy „feketepéter” lóg ki a sorból a legnagyobb árbevételt elért 100 magyar cég listáján. Az előbbi 2006-ban is a Mol volt, amely megőrizte az évek során egyre jobban bebetonozott első helyét, és egy-két mutatót kivéve többnyire magasan verte a mezőnyt. Sajnos azonban az sem okoz meglepetést, hogy az ország 26. legnagyobb cégének számító MÁV hatékonysági adatai elszomorítóak, továbbra is egyfajta „szociális állami foglalkoztató” szerepre utalnak, és az összesített képet erősen negatív irányban árnyalják.

„Kis piac vagyunk, nyitottnak kell lennünk, és így az export a vezetője a gazdaságunknak. A kivitel és az éves árbevétel, illetve az üzemi eredmény szoros összefüggésben álltak tavaly is” – von le általános következtetést a Dun & Bradstreet Hungária Kft. által összeállított TOP 100-as listából Turi Ferenc, a Capitol Consulting Group ügyvezető partnere. Ismét azok az ágazatok teljesítettek tehát kimagaslóan, amelyek markánsan növelni tudták az exportjukat. A vegyipar, illetve az olaj- és gázipar szárnyal, előbbi 30, utóbbi 21 százalékos átlagos nettó árbevétel-emelkedés mellett 37, illetve 13 százalékos üzemi eredményjavulást tud felmutatni.

Húzóágazatok

„Egyértelművé vált, hogy az energetika mellett az autóipar is a magyar gazdaság erős támasza lett” – mondja Czakó Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének igazgatója. A 100 cég közül 35 az energetikához és a vegyiparhoz köthető, a gépjárműgyártáshoz pedig 10 társaság kapcsolható. A legtöbb munkahelyet teremtő 10 vállalat közül minden második autóipari, de az első 20 cég között is 9 ebben a szektorban működik. A foglalkoztatottság mellett az árbevételük is emelkedik, az alkatrészeket gyártó Denso Kft. például az egyik legjobban fejlődő társaság: egy év alatt 17 helyet ugrott előre a listán. Ugyanennyit lépett felfelé a Betonút Zrt. is; ennél nagyobbat (a tavaly is a listán szereplők közül) csak a Dunapack, a Vegyépszer (20-20 hely), illetve a Mavir (29 hely) tudott javítani. Ugyanakkor az ágazatok teljesítményének értékelését némileg torzítja, hogy a legtöbb kiskereskedelmi lánc nem adta meg az adatait, pedig bizonyosan helyet kaptak volna az előkelő listán.

Kattintson a részletekért

Míg az energetikához kapcsolódó cégek bevételnövekedését egy Magyarországtól független tényező, az energiahordozók világpiaci árának emelkedése is nagyban segíti, a gyógyszergyártók pont a hazai fejlemények miatt vannak nehéz helyzetben. Bár a szabályozás változásai csak az idén lettek igazán érezhetőek, a vihar előszeleként is értékelhető, hogy az ágazat listán szereplő cégei – az összességében 22 százalékos forgalombővülés dacára – egyesített üzemi eredményüknél 17 százalékos csökkenést szenvedtek el. Náluk még az export átlagosan 49 százalékos növelése sem segített.

Az egyes céges kudarcokat nézve feltűnő, hogy a Flextronics 2005-ben kezdődött mélyrepülése folytatódott, a társaság további 9 helyet csúszott vissza. „Nem újdonság, hogy az összeszerelő üzemek könnyen mozgathatók, a munkaerő költsége nagyon fontos, és ebből a szempontból Magyarország már az unión belül sem tartozik az olcsó helyek közé” – mutat rá Czakó Erzsébet. Sokat romlott a Siemens Nemzeti Vállalat (mínusz 17 hely) és az építőiparban tevékenykedő Swietelsky (mínusz 14 hely) pozíciója is.

Kattintson a részletekért

Kevesebben vannak

Az egyébként is alacsony országos foglalkoztatottsági mutatót figyelembe véve rossz hír, hogy a Százak Klubjának cégei összességében tavaly is több alkalmazottól váltak meg, mint ahány munkahelyet teremtettek. Az autóipari bővülés ellenére összesen több mint ezer állás szűnt meg. A karcsúsítás tehát a hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze maradt, de úgy tűnik, a 2005-ben tetőző leépítési hullámon az ország túljutott. Tavalyelőtt ugyanis a 10 legnagyobb elbocsátást végrehajtó társaság még 6 ezerrel több alkalmazottnak mutatott ajtót, mint 2006-ban. Czakó Erzsébet szerint a tulajdonosi elvárások által meghatározott szemlélet a korábbinál jobban tetten érhető a számokban, és az összesített alkalmazotti létszám csökkenése a hatékonyság hajszolására utal. Ez bizonyos mértékig természetesnek tekinthető: a hasonló nemzetközi listáknál is megfigyelhető, hogy az alkalmazotti létszám még akkor is csökken, ha átlagosan minden más mutató javul.

A 100 legnagyobb vállalat átlagosan 65,1 millió forint árbevételt termelt alkalmazottanként. Az e hatékonysági mutató alapján átrendezett rangsor alján érdekes „szakadás” figyelhető meg. Az egy főre jutó bevétel egészen 17 millió forintig (Rába) többnyire egyenletesen csökken, a következő cég (Danubius) viszont már csak 8,5 milliót tud felmutatni. Ennél csak a Videoton Holding, a MÁV, a BKV és a Magyar Posta működik kevésbé hatékonyan. E „leszakadt” cégek listája már 2004-ben is ugyanez volt, ami arra utal, hogy hosszabb távon sem képesek a mutatón javítani.

A cégek által fizetett nyereségadót tekintve ismét annyira „fejnehéz” a lista, hogy szinte felborul: e közteher összesített értékének 50,4 százalékát csupán két cég, a Mol és a Magyar Telekom fizette ki. Természetesen a legnagyobb társaságok között sok olyan van, amely befektetési és más adókedvezményben részesül, ám az aránytalanságot önmagában ez nem magyarázza meg, hiszen a mutató az elért üzemi eredménnyel többé-kevésbé párhuzamosan mozgott.