Az EU soros német elnöksége és az Európai Bizottság több tagországgal együtt szeretné kötelezővé tenni a célkitűzést, de a magyar kormányfő szerint „nem kívánjuk, hogy ebben a kérdésben Brüsszel nyomást gyakorolhasson Budapestre”.
Beszámolt arról, hogy a magyar szakértői számítások szerint „ha a lehetséges maximumig emeljük 2010-13-at követően a megújuló erőforrásokból származó energia előállítására alkalmas kapacitásainkat, és a befektetéseinket szinte minden határon túl tudjuk növelni, tekintettel a jelenlegi helyzetre … 15-16 százaléknál magasabb értéket 2020-ig nem fogunk fizikailag elérni” – mondta.
Jobb helye is van a pénznek
Magyarország az országok többségével együtt azt képviseli, hogy politikai hosszú távú elköteleződés legyen a kérdésben, de jogi értelmű ne. Hozzátette: közös uniós, tehát nem tagországonkénti átlagként a 20 százalékos cél minden bizonnyal teljesülni fog – hangsúlyozta. Nagyon nagy különbségek vannak az országok között: Finnországban például az arány már ma is eléri a 25 százalékot, míg a tagállamok nagyobb részében tíz százalék alatt marad – mutatott rá.
Wilhelm Molterer osztrák pénzügyminiszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (fotó: MTI)
Mint mondta, az arány emelése pénzkérdés, kétféle értelemben is: egyfelől, hogy honnan veszi el az ország a pénzt, másfelől az így előállított energia mennyibe fog kerülni. Kifejtette: „nálunk a következő években ezernyi helye lesz a pénznek”.
„Utakat, vasutakat akarunk építeni, iskolákat, kórházakat kívánunk felújítani, kis- és közepes vállalkozások versenyképessé tételében több száz milliárd forintnyi forrást kell felhasználni, kutatás-fejlesztésre inkább többet, mint kevesebbet kellene költeni” – mondta. E beruházások mennyiségét egy újabb célterülettel bővíteni Magyarországnak nem áll érdekében.
Élen jár az EU
Gyurcsány azt követően nyilatkozott, hogy az európai szocialista kormányok miniszterelnökei a csúcsot előkészítő megbeszélést tartottak. Elmondta, a mostani uniós kormányfői tanácsülés döntő jelentőségű, mert „egy politikai és gazdasági közösség először fogalmaz meg átfogó, mély, a hosszú távú klimatikus változásokra érdemben hatással lévő programot”.
A klímavédelemben most érvényben lévő kiotói egyezményt követően az EU a nagy nemzetközi szereplők közül elsőként már abban a szakaszban tart, amikor már nemcsak célokat tűz ki, hanem megpróbál beavatkozni is a globális folyamatokba, miközben a világ többi részén még abban sincs egyetértés, hogy elfogadják-e a célokat – mutatott rá.
