A jövő műtárgya?
Az Ágens Fotó-művészeti Galéria 2006 januárja óta tesz a magyar fotóművészetért. Fotópályázatokat szervez, kiállításokat rendez hazai és kortárs fotó-művészeknek, alkotócsoportoknak. Tartja a kapcsolatot külföldi galériákkal, fotós árverező-házakkal, fotósokkal. A galériában elsősorban kortárs alkotók fotóival találkozhatunk, de archív fotókülön-legességek sem ritkák. Az Ágens bízik abban, hogy a fotó megtalálja a helyét a műtárgypiacon, hogy a befektetők és gyűjtők értékén kezelik majd a műfajt. Az itt dolgozó szakemberek szerint ez a jövő műtárgya. A galéria hátterére szükségük is van a fotósoknak, mivel a fotóművészek szervezett menedzselése hazánkban nem jellemző, minden fotósnak magának kell kijárnia, kitaposnia a sikerhez vezető utat.
Kiállítás a Szabó-gyűjteményből
Kortárs magyar fotográfia címmel Szabó Károly gyűjteményéből nyílik kiállítás március 30-án este 8 órakor a Szent István körúton, a Kieselbach Galériában. A tárlatot Kopek Gábor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora nyitja meg. A kiállítás április 6-áig látható.
További, aktuális kiállításokról olvassa el a FigyelőNet friss ajánlóját!>>
A honi fotóművészet és fotó-műkereskedelem szakértője szerint a fotóműfajok megítélése, és azok értékállósága kapcsán szemléletváltásra van szükség. Nyugat-Európában és a tengerentúl a fotógalériák a kulturális paletta fontos szereplői, a fénykép keresett műtárgy, esztétikum és értékálló befektetés. Magyarországon – Patrus szerint – egyelőre nem alakult még ki a szervezett fotó-műkereskedelem: a fotográfiák eladása esetleges, a fotós és a vásárló találkozása abszolválja az üzletet.
Lassan mozduló árak
A XX. század minden szempontból átalakította a szokásokat, soha nem fogyasztottak az emberek annyi vizuális eszközt, mint most. Képi impulzusok tízezrei bombázzák érzékeinket a nap 24 órájában. A képet és a képet alkalmazó kommunikátorok tudatosan manipulálják egyéni döntéseinket, fogyasztói szokásainkat. A felgyorsult impulzusok tömegében az évtizedek alatt a fotó klasszikus vizuális eszközzé vált, ma már előfordul, hogy ugyanannyian látogatnak egy jó fotó-, mint egy festészeti kiállítást. A 25. Magyar Sajtófotó-kiállításon a Nemzeti Múzeumban a hétvégén például egy gombostűt sem lehetett leejteni a tömegben.
A hazai festmény- és műtárgy-kereskedelem az elmúlt 16 évben folyamatosan fejlődött. A galériák az ízlés és a befektetői kedv változásával új művészeket, műfajokat, területeket keresnek, ezért a következő néhány évben a kortárs művészek mellett a fotók is felértékelődhetnek. A régi fotók esetében a folyamatosan növekvő kereslet felfelé mozdítja az árakat, a kortárs fotóművészek esetében a változás lassabb, de egyértelműen biztató irányba hat – fogalmaz Patrus Sándor.
Soktényezős érték
A nemzetközi és hazai fotók és fotósok árai között jelentős az eltérés. A nemzetközi fotókereskedelemben elsősorban a régi, nagy magyar fotósok munkáit ismerik, vásárolják. A hazai hagyományok és a nagy elődök sikerei viszont azt sejtetik, hogy a következő 40-50 évben a kortárs magyar alkotók is sikerekre számíthatnak. A fotó, mint befektetés megítélése világszerte változik, a külföldi és a hazai piacon a jelenleg meglévő különbségek folyamatosan szűkülnek.
Az árakat sok tényező befolyásolja: függ a készítő elismertségétől, a témától és a külföldi árveréseken jellemző leütési áraktól. A kortárs fotóművésznél befolyásoló tényező még a kép elismertsége, pályázatokon vagy kiállításokon való részvétele, díjai és a példányszám. Az árak és a piac tehát nálunk most alakulnak, ha van hosszú távra befektethető pénzünk, elgondolkodhatunk a fotóvásárláson. Különösen azért, mert az alulértékeltség a most megrendezendő aukcióra is jellemző. (Korábban egyébként a könyvaukciókon tűntek fel fényképek, a könyvek mellett minden tizedik volt konzervált pillanatfelvétel – szintén relatíve alacsony áron.)
Remek pillanatok
A csütörtöki aukcióra nemcsak a leírtak miatt lesz érdemes ellátogatni, a 141 tétel jól reprezentálja a jelenlegi minőséget és az alulértékelt árakat. A licitre hirdetett fotókat végignézve különleges tételeket találunk. Ilyen a Dunky fivérek – Dunky Kálmán (1858-1935) és Dunky Ferenc (1860-1940) – által készített fotográfia a Kolozsvári – Farnosi bronzleletről, a felvétel 1898-ban készült. Különlegesen szép Török Endre 17×23 centiméteres, a III. Bankliga-kiállításon 1936-ban szereplő isztambuli tájfotója és Strelisky Sándor császári és királyi udvari és kamarai fényképész Fedák Sári a „Czigányprímás” Sári szerepében című 1913-ban készített kortörténeti műremeke.
Besztercei Ferenc: Suhanás – kikiáltási ár: 21 000 forint
A fiatalabb generációból kiemelkedik Dobos Szilveszter 1965-ben készült Groteszk című felvétele, ennek a kikiáltási ára 29 ezer forint lesz. A kínálatban szerepel olyan alkotó is – Zalka Imre – akinek jelenleg reprezentatív kiállítása látható Székesfehérvárott.
