Az unióra tekintenek
Magyarország az EU-bizottsággal találhatja magát szemben, amiért kitart a Mol védelme mellett – írta szerdai elemzésében a Financial Times, amely szerint a két cég csatája jó eséllyel Brüsszelben dől el.
A londoni üzleti napilap szerint Budapest álláspontja – vagyis a Mol-közgyűlésen érvényes, 10 százalékos szavazati korlátozás – valószínűleg ellentétesnek bizonyul azokkal bizottsági intézkedésekkel, amelyek a protekcionizmus visszaszorítását és az uniós piaci verseny élénkítését célozzák.
A lap szerint egyébként az OMV ajánlatával egyidejűleg jelezte, hogy az EU-bizottsághoz fordul támogatásért.
Hasonlóan látja a helyzetet több osztrák újság elemzése is, de a bécsi Kurier azért megjegyzi: fordított esetben Ausztriában ugyanolyan heves ellenállást és felzúdulást váltana ki a Mol esetleges bevásárlási próbálkozása. „A nagy ipari cégek tulajdonlását illetően a protekcionizmus, amelynek elméletileg a belső piac létrejöttével meg kellett volna szűnnie, EU-szerte él és virul – jobban, mint valaha” – írja az osztrák lap munkatársa.
Hosszú csata jöhet
Az „OMV–Mol-csata'” újabb fejezetét részletesen taglaló szerdai osztrák lapok két körülményben többé-kevésbé egyetértenek: egyfelől a politikát nem lehet kizárni az ügyből, másfelől megjósolhatatlan, hogy mi lesz a küzdelem kimenetele.
A Die Presse konzervatív lap kommentátora úgy látja, hogy baráti fúzióra gyakorlatilag semmi esély: „Mindkét oldal olyan messzire ment már el, ahonnan nincs visszaút. Az egyikük vérző orral fog távozni…” – írta.
—-Piacot venne az OMV—-
A Financial Times érdemben elemzi a két cég egyesülésének előnyeit és hátrányait, és arra a következtetésre jut, hogy az OMV számára elsősorban a Mol finomítói és benzinkút-hálózatának megszerzése a cél.
Miközben ugyanis az olajtermékek piaca a „régi Európában” – így az OMV saját országában, Ausztriában is – stagnál, az „új Európában” gyors növekedés előtt áll. Magyarországion a 2005–2010-es időszakban várhatóan évi 3,2 százalékkal növekszik az olajtermék-kereslet, Szlovákiában pedig 3,7 százalékkal, Ausztriában ugyanakkor csak 0,7 százalékkal, Nyugat-Európa egészében pedig 0,6 százalékkal – írja a londoni üzleti lap.
Az OMV és a Mol egyesülése a két céget erőteljes szereplőjévé tenné a gyorsan növekvő Duna-medencei térségnek, amelyet mindkét társaság központi tevékenységi területének tekint. Az egyesült cég – ha nem kényszerül megszabadulni egyetlen érdekeltségétől sem – a negyedik legnagyobb finomítói csoport lenne Európában, napi 877 ezer hordós nyersolaj-finomítási kapacitással. Ez a BP-ével azonos kapacitás lenne, és csak a Total, az ExxonMobil és a Royal Dutch Shell mögött maradna el, áll a Financial Times szerdai elemzésében.
A töltőállomások számát tekintve a hetedik legnagyobb lenne Európában a közös cég, amelyet csak a fenti négy válllat, valamint az Eni és a Repsol előzne meg.
Az „új Európa” kockázati tényezői közé tartoznak ugyanakkor az Oroszországhoz fűződő történelmi kapcsolatok. A Mol esetében a „korona gyémántja” a „nagy és igen hatékony” százhalombattai finomító, amelyet a Barátság-vezetéken érkező orosz olaj feldolgozására terveztek.
Mára azonban egyértelművé vált, hogy az orosz cégek úgy gondolják: túl sok (hasznot) engednek át a finomítóknak, és más, jobb feltételekre törekszenek. A Lukoil már a nyáron lassította szállításait a német finomítóknak, hogy nyomatékot adjon az árak újratárgyalására irányuló szándékának, áll a Financial Times szerdai elemzésében.
