A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek írott levelében „az újkori magyar tőkepiacot érő eddigi legveszélyesebb állami támadásnak” minősítette „a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról” szóló törvénytervezetet. A TEBÉSZ szerint valójában csak kevés felsővezető pozícióját betonozná be a törvény, amelyet úgy álcáztak, mintha felvásárlás elleni védelmet szolgálná. Ugyanis felvásárlás esetén valós veszély lehet, hogy átalakítják a vezérkart, így többen jól fizető állást veszthetnek el.
A szövetség kitér arra, is hogy szerintük a Mol-OTP páros „személyi átfedésekkel” tarkított menedzsmentje lobbizta ki a törvényt, hiszen a „lex Mol” igazából csak ezeknek a cégeknek a felvásárlását akadályozná meg. Az energiaiparban ugyanis a Mol a kivételével már minden magyar cégben meghatározó részesedést szereztek a szakmai befektetők. A TEBÉSZ szerint akkor járna el igazságosan a kormány, ha nyilvánosságra hozná, hogy mely cégek nem kívánatosak, mint szakmai befektetők. A szövetség hozzáteszi: ha a törvénytervezetet elfogadják, akkor várhatóan teljesen elértéktelenednének a hazai társaságok, mivel intézményi befektető nyilván nem vásárolná olyan magyar társaság részvényéiből, ahol a cégvezetők saját szimpátiájuk alapján válogathatnak, hogy melyik részvényesnek hagyják meg a szavazati jogát, és melyiktől veszik el azt.
A TEBÉSZ különösen sérelmezi, hogy a menedzsmentnek olyan korlátlan jogai legyenek, amelyek akár a tényleges tulajdonosok ellenében is lehetőséget biztosítana számára a cég korlátlan irányításának megszerzésére anélkül, hogy ehhez rendelkezne a tényleges tulajdonosok aktív beleegyezésével. Hozzáteszik: a tervezet ellentmond az Európai Unió alapszerződésének a tőke szabad áramlását kimondó alapelvével.
A BÉT védelmébe veszi
A BÉT csütörtök esti közleményében azt állítja, hogy ha elfogadják a jelenlegi törvénytervezetet, az nem hat negatívan a tőkepiacra. A tőzsde azzal indokolja a törvény támogatását, hogy az elmúlt nyolc évben 34 gazdasági társaság részvényeit vonták ki, mintegy 720 milliárd forint (a mindenkori kivezetési értéken számolva) értékben többségi tulajdonosok kezdeményezésére. A BÉT vezetése szerint a törvénytervezet segít a tőzsdén tartani a részvényéket, nagyobb kapitalizációt eredményez mindez együtt az ország érdekeit szolgálja, hiszen meghatározó szerepet játszik a hazai megtakarítások alakulásában.
A BÉT védelmébe veszi a javaslatot: úgy vélik, változások nem adnak automatikus vagy többlet eszközöket a nyilvános társaságok igazgatóságainak, csak nagyobb mozgásteret, lehetőséget biztosítanak az ellenséges felvásárlási kísérlettel szembeni védekezésre, amennyiben arra a társaság közgyűlésétől előzőleg megkapták a felhatalmazást. Hozzáteszik, a menedzsment megzavarhatja, de nem akadályozhatja meg a tranzakciókat, ha a részvényesek beleegyezhetnek. A BÉT vezetése azt állítja, hogy a törvénytervezet teljesen EU-konform, és átláthatóbb és átláthatóbb feltételeket teremt a kisrészvényeseknek.
A lakossági megtakarítások kis része
Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír Zrt. elemzője szerint a „lex Mol” életbe lépése a felvásárlási prémiumok esetleges kiárazódása révén csökkentheti a magyar piac és a részvények vonzerejét.
Tegyük hozzá, a BÉT jelenlegi, mintegy 8000 milliárd forintos kapitalizációja mellett eltörpül az említett 720 milliárdos összeg, mellesleg a befektetőket sokkal inkább az aktuális részvénykapitalizáció és a papírok adott esetben bekövetkező árfolyamcsökkenése érdekli. Ha figyelmesen átnézzük a statisztikákat, akkor látszik, hogy a részvénypiac nem játszik meghatározó szerepet a lakossági megtakarításokban, mivel az MNB 2007 júniusi adatai szerint mindössze 350-400 milliárd forint lehetett a lakosság részesedése az akkori majdnem 9000 milliárdos teljes BÉT kapitalizációból.
