A Lehman Brothers napi európai részvényelemzési összeállításainak csütörtöki kiadása szerint az OMV előtt álló nehézség az, hogy az ellenőrző szavazati jog megszerzését akadályozó korlát eltávolításához a Mol vezetésének együttműködése is kell, a magyar cég vezetői azonban jelezték, hogy az osztrák vállalat átvételi ajánlata „további megfontolásra sem érdemes”. A Lehman szerint az OMV menedzsmentjének látható célja a társaság növelése akvizíciók révén, mindazonáltal az OMV-Mol vállalategyüttes kialakítása „jó eséllyel hosszasan elhúzódó folyamat lesz, és a siker távolról sem garantált”.
Az elemzés megjegyzi, hogy változatlanul bizonytalan az átvételi ajánlat kimenetele, és a Lehman fenntartja az OMV-részvényre adott alulsúlyozási besorolását. A cég egyben közölte, hogy jelenlegi célára a Mol-részvényre 28 700 forint.
Jogi csaták, szavazati korlát
A Goldman Sachs szerint a szándéknyilatkozat valószínűleg hosszú tárgyalások sorozatát nyitja meg az OMV, a Mol és a magyar kormányzat között; jogi csatákkal a 10 százalékos szavazati korlát és a 40 százalék sajátrészvényhez kötődő Mol-menedzsment szavazati jog kapcsán. Hozzáteszik, hogy a javasolt egyesülés stratégiailag értelmes, elsősorban a földrajzi átfedésnek köszönhetően, feltéve hogy az EU versenyhatósága nem lép fel ellene. A Goldman Sachs szerint azonban az átvétel nem sikerülhet a Mol-menedzsment hozzájárulása nélkül. Ugyanakkor, amennyiben az OMV kísérlete sikertelen, a legjobb megoldás eladni a 20,2 százalékos OMV-részesedést a Molban és növelni a részvényeseknek szétosztott összeget.
A Credit Suisse megjegyzi, hogy a Mol jelenlegi árához képest a 19 százalékos prémiumot tartalmazó ajánlat sok kisebbségi részvényes számára vonzó lehet. A cég nem tartja valószínűnek, hogy az OMV nyílt felvásárlási ajánlatot tenne, mert a Mol és a magyar kormány 10 százalékban húzná meg az OMV szavazati jogát. Emellett úgy véli, hogy a Mol a részvényeinek 43 százalékát kontrollálja és folytathatja a sajátrészvény-vásárlásokat.
A Credit Suisse úgy látja, hogy bár a Mol ellenséges álláspontjának politikai okai vannak, mindent megtesz, hogy megvédje magát egy esetleges felvásárlástól, így az OMV esélyei közelítenek a nullához. A cég 12 hónapos távlatban 25 078 forintos Mol-részvény célárfolyamot jelöl meg.
Nem teljesen halott az ügy
A Merrill Lynch elemzése szerint az OMV lépése azt a célt szolgálta, hogy keretet adjon a Mol-menedzsmenttel, a kisebbségi részvényesekkel és a magyar kormányzattal a két cég egyesüléséről folytatandó tárgyalásoknak. Az ML úgy véli, hogy a feltételezett évi 400 millió eurós szinergiák és a magas olajár támogatják a javaslat értéknövelő jellegét. Ugyanakkor a Mol visszautasítása és a negatív magyar kormányzati hozzáállás miatt a piac azt hiheti, hogy a lehetséges tranzakció eleve kudarcra van ítélve. „Mi nem vagyunk ebben olyan biztosak, mert a tranzakció üzleti és stratégiai alapköveit lefektették” – írja a jelentés, hozzátéve, hogy jó lobbyval sikerrel járhat az akció. A Merrill Lynch úgy véli, hogy a lehetséges tranzakció egy olyan értéknövelő ügylet, amely transzformálni fogja a vállalat pozícióját az európai olajüzletben, és így jelentős megtérüléssel kecsegtet.
A Wood azt írja, hogy már korábban is valószínűnek tartotta, hogy az OMV egy magas ajánlattal próbálja elcsábítani a Mol részvényeseit. Így most a Molon a sor, hogy vonzóvá tegye stratégiáját a részvényesei számára, vagy úgy hogy bizonyítja, a 32 ezres ár alacsony, vagy ellenajánlatot tesz. Ám az elemzőcég egyiket sem tartja túl valószínűnek. Ellenben úgy véli, hogy a Mol sejthetően saját részvényei vagy azok egy részének bevonásával fog reagálni, hogy „kivegye” a prémiumot az OMV ajánlatából.
A Wall Street Journal szerdai cikkében azt írja, hogy az osztrákoknak az orosz vállalatok elleni védelem miatt volna szükségük a Mollal történő egyesülésre. Emellett az egyesített cég könnyebben tudna versenyezni az orosz „nagyfiúkkal”, mint a Lukoil, és kedvező földgázszállítási szerződést kötni például a Gazprommal, írja a lap Wolfgang Ruttenstorferre hivatkozva.
Több, mint 505 milliárd sajátrészvényekre
A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő e héten kiadott londoni elemzése szerint a Mol jelenlegi adóskockázati besorolása – gyenge befektetői „BBB mínusz”, stabil kilátással – tükrözi a magyar cég erős pozícióját a közép- és kelet-európai finomítói piacon, erőteljes és „viszonylag ellenálló” nyereségességét és ésszerű vagyonmegoszlását. A Mol pénzügyi profilja azonban „csak átlagos” a legutóbbi agresszív részvény-visszavásárlás miatt meredeken megemelkedett adósság nyomán, állt az S&P elemzésében.
A hitelminősítő adatai szerint a Mol június 22-e óta 505 milliárd forintot költött részvény-visszavásárlásra annak érdekében, hogy visszaverje az OMV átvételi kísérletét. A Standard & Poor’s szerint a tranzakciók felemésztették a Mol pénzügyi mozgásterének zömét.
A benzinkútra hajtanak az osztrákok
A Financial Times szintén e héten közölt elemzése szerint jóllehet az OMV elsősorban az átvétel kitermelői oldali előnyeit hangsúlyozza, azonban a valódi erény az osztrák cég számára a Mol finomítói és benzinkúthálózatának megszerzésében rejlene. Az egyesült cég – eltekintve bármely esetleges vagyoneladástól – a negyedik legnagyobb finomítói csoport lenne Európában, napi 877 ezer hordós nyersolaj-finomítási kapacitással. Ez a BP-ével azonos kapacitás lenne, és csak a Total, az ExxonMobil és a Royal Dutch Shell mögött maradna el. A töltőállomások számát tekintve a hetedik legnagyobb lenne Európában a Mol és az OMV kombinációja, amelyet csak a fenti négy cég, valamint az Eni és a Repsol előzne meg.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
