Éppen a magyarokat hozza fel rossz példának az unió egyik legújabb egészségügyi programját ismertető kiadvány. Az Európai Bizottság által kiadott füzet bevezetője szerint egy átlagos olasz férfi 72, míg egy magyar mindössze 53 évet él egészségesen. A magyar nők sem állnak jobban: 58 betegség nélkül eltöltött évükkel hátulról a második helyen végeztek az európai ranglistán. A kiadványt egyébként a nyáron Brüsszelben megrendezett Munkahelyi Egészségfejlesztés címet viselő konferencia háttéranyagaként prezentálták, külön kiemelve, hogy a tagállamok közti különbségek csökkentése, a lakosok egészségi állapotának javítása az európai gazdaság versenyképességének záloga. Így a munkáltatónak éppúgy felelőssége, sőt érdeke, hogy alkalmazottai minél ritkábban betegedjenek meg.
MEGTÉRÜLŐ BEFEKTETÉS. Az EU kimutatásai alapján jelenleg 1,2 milliárd euró veszteséget okoz évente a hiányzások finanszírozása a közösségben. A dolgozók egészségére költött 1 euró ezzel szemben 2-3-szoros megtérülést is hozhat: a távollétek csökkentésével nő a termelékenység, mérséklődnek a táppénzkiadások és a kieső munkaerő helyettesítésével járó egyéb ráfordítások. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) adatai szerint csak Magyarországon évi 400-500 milliárd forintot lehetne ilyen módon megspórolni. 
Amennyiben egy cég a munkavállalók egészségi állapotára felelősen odafigyel, komoly megtakarításokat érhet el. Kapás Zsolt, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnöke egy olyan vállalat példáját hozza fel, ahol különösen sok volt a mozgásszervi megbetegedés, s emiatt az alkalmazottaknak rendszeresen kezelésre kellett járniuk. A céget mintegy 60 millió forintnyi, a távollétekkel kapcsolatosan fellépő költség terhelte évente. Miután e pénz alig egytizedéért felállítottak a vállalatnál egy rendelőt, szakorvossal, s így a kezelések időigényét optimalizálták, a kiesett munkaidőt lényegesen sikerült lefaragni; a ráfordítás néhány hónap alatt megtérült.
A költségcsökkentés és az egészségfejlesztés összehangolására az Európai Bizottság még nem találta meg az általános receptet, de 2005 óta legalább már kutatja a legígéretesebb megoldásokat. Hasonló céllal mutatták be a konferencián a Move Europe néven futó kampányt, amelynek keretében most 26 európai országból keresik a legjobb példákat a munkahelyi egészségfejlesztésre.
„Magyarországon főként mentalitásváltást, értékképzést szeretnénk kezdeményezni, nálunk ugyanis még nem divat a munkavállalókkal való törődés” – véli Gábor Edina, az OEFI igazgatója, a Move Europe Magyarországi kampányának koordinátora. Ő úgy látja, a munkahelyi egészségfejlesztésből itthon még hiányzik a rendszerszemlélet. Egyesek a dohányzás ellen lépnek fel, mások szűréseket vagy családi napot rendeznek, többen osztanak fitneszbelépőket, sőt néhány cég még rekreációs szakembert is alkalmaz, de szinte sehol sem hatja át ez a gondolat az egész szervezetet. Főként a multinacionális és kormányzati cégek mozgósíthatók könnyen; a nagyvállalatok 80 százaléka már ma is tesz valamit a dolgozók egészségéért. Ugyanakkor nemzetközi jelenség, hogy a kis- és középes vállalkozások viszonylag passzívak, s információhiánnyal is küzdenek e téren. Ez nálunk sincs másként, holott az 50 fősnél kisebb cégeknél 1,5 millióan dolgoznak. „A kkv-knál gyakran még a munkavédelmi szabályok betartása is kérdéses” – fűzi mindehhez Kapás Zsolt.
Egyébiránt a munkahelyi produktivitás apró trükkökkel és extrém kényelmi szolgáltatásokkal is javítható. Az angolszász világban például már számos céget megihletett a mediterrán szieszta – igaz, szigorúan tudományos alapon. A munkahelyi szundikálás divatja a New York-i Cornell Universityről indult, ahol néhány kutató „önfeláldozó” kísérletezéssel kimutatta: félórás szundikálás után órákig produktívabb az ember, így összességében megéri hagyni ledőlni a dolgozókat. Hasonló alapvetésre építve januárban megnyílt New York első fizetős alvószalonja is, a Yelo. A környékbeli menedzserek pillanatok alatt megtöltötték az előjegyzési naptárat, hogy 12-24 dollárt fizessenek 20-40 perc szunyókálásért az ebédszünetükben – illatanyagokkal dúsított levegőben, saját hálófülkében és kasmírtakaró alatt. Az időtényező nagyon fontos: 40 percnél többet nem ajánlott hunyni, ez után ugyanis már sokkal nehezebb az ébredés, a nap hátralévő része inkább szenvedés lesz. A szintén amerikai MetroNaps nevű cég más úton indult el; futurisztikus húsevő gömbre emlékeztető, félhomályt és csendet biztosító, adott esetben az iroda közepére elhelyezendő alvókabinjaikat cégeknek próbálják értékesíteni. A termékre az Egyesült Államok után immár Ausztráliában és Nagy-Britanniában is van rá igény, s a Procter & Gamble német központja révén nemrégiben a kontinentális Európából is befutott az első megrendelés.
Ha alvószobát nem is, de kényelmes fotelekkel és egyéb lounge-kellékekkel felszerelt, kisebb lakás méretű céges bárt terveztet épülő új irodájába a Neo Interactive webfejlesztő-ügynökség. „A munkatársaink kreatív feladatokon dolgoznak, ezért fontos, hogy néha ki tudjanak szakadni egy picit a megszokott környezetből” – tartja Nagy Katalin, a cég társtulajdonosa, aki szerint a majdani ötleteléseknek és a munkatársak egyéni megpihenésének egyaránt helyt adó helyiség még többet dobhat a „lazulásra amúgy is hajlamos” ügynökség dolgozóinak közérzetén. Szieszta beiktatásán azonban – a magyar munkahelyek többségéhez hasonlóan – nem törik a fejüket, jóllehet egy állampolgári kérdésre az Országos Választási Bizottság nemrég úgy foglalt állást, hogy ennek esetleges bevezetéséről lehet népszavazást tartani.
