A porózus héj ugyanis lehetővé teszi, hogy a lyukacsokon kitüremkedő ilyen-olyan nyúlványok és egy elválasztott kocsonyás anyag a parány segítségével helyet változtasson. Amerikai kutatók most a kovamoszatok tokjából nanoméretű eszközöket építenek, amelyeket elsősorban gázérzékelő szenzorként hasznosítanának.
A Georgia Institute of Technology mérnökei többéves kutatási program keretében keresik azokat a sajátos algatokszerkezeteket, amelyeket esetleg valamilyen hasznos célra alkalmazhatnának. E megfontolás hátterében pedig az a felismerés áll, hogy a kovamoszatok olyan szilíciumhéjat állítanak elő, amelynek utánzására a kutatók még a ma használatos legmodernebb anyag-megmunkálási technológiákkal sem képesek.
Ahhoz, hogy a héjak elektronikai használhatóságát teszteljék, a kutatóknak mindössze félvezetővé kellett tenniük az algák termelte szilíciumot. Ehhez egy egyébként már kihalt kovamoszatfaj, egy Aulacoseira nemzetségbe tartozó alga fosszilis tokját használták. Ez a szerkezet aztán alkalmasnak bizonyult a nitrogén-monoxid gáz – az autók kipufogógázában is megtalálható, mérgező vegyület – kimutatására. Sőt, amikor a sejtet meghatározott hullámhosszú fénnyel világították meg, az maga is fényt bocsátott ki. Így idővel akár fényforrást is fejleszthetnek a szerkezetből. A kutatók távlati célja azonban, hogy génmódosított algákkal igényeiknek megfelelő héjstruktúrát termeltessenek.
