Tetőfokára hágott a foci-világbajnokság idején a köznyelvben csak lapostévéként emlegetett LCD és plazmatévé készülékek iránti fogyasztói láz. Már nemcsak a gazdagok válogattak a hatalmas kínálatban, mind több átlagember is méteresnél nagyobb képátlójú tévékkel szerelkezett fel. A világ gyártói így kapacitásaikat remekül kihasználva működhettek. A rakétasebességgel felfutó kereslet mellett azonban az árak csökkennek, így a háttérben az egész iparág változásokon megy át.
VISSZAKÖLTÖZŐK. A lapostévét kibocsátó üzemek többsége Ázsiában működik, ám a drágább LCD és plazmatévéket főleg a tehetősebb európai és észak-amerikai vásárlók keresik. A mind nagyobb méretű és sérülékeny készülékek szállítása drága, körülményes és időigényes. A tengerjáró hajók belsejében a konténerek levegője 60, vagy akár 80 fokra is felmelegszik, emiatt speciális (azaz drága) csomagolás szükséges. A plazmatévék pedig nem csupán sérülékenyek, de olyan nagy helyet foglalnak el, hogy csak pár tucat fér egy konténerbe. A 4-6 hetes szállítási idő alatt a készletek finanszírozási költsége is megnő, miközben a gyártók közt ádáz árverseny folyik, s egyre kisebb a nyereségük.
„Az európai elektronikai gyártók bajban voltak az egy-két éve rengeteg megrendelést fel- és elszívó ázsiai konkurencia miatt, ezért új utakat kellett keresniük” – mondja Knizs Gyula, a Flextronics International Kft. üzemeltetési igazgatója. Az egyre nagyobb képernyőméreteket igénylő vásárlók önkéntelenül az európai üzemek malmára hajtották a vizet, az említett szállítási probléma miatt. Az ázsiai gyártók (élükön az LG-vel, a Samsunggal, és olyan kínai cégekkel, mint a Hisense) meglepő módon „visszaköltöznek” Európába. A régiónkban és a „keleti végeken” (Oroszországban, Ukrajnában, Romániában, Bulgáriában és Törökországban) már működnek vagy épp előkészítés alatt állnak azok a gyártókapacitások, amelyek méteresnél nagyobb képátlójú lapostévékkel bombázzák majd az európai piacot.
 |
Preferált panelek
A laposképernyős tévék népszerűbb fajtájából, az LCD készülékekből az idén várhatóan 42,5 millió darab fogy majd világszerte, szemben a tavaly eladott 20,3 millió darabbal – nyilatkozta a WitsView piackutató cég vezetője, Henry Wang a Financial Timesnak. Ezt erősítik egy másik kutatócég, a Display-Search adatai is, amelyek szerint az idei első negyedév-ben 135 százalékkal, 7,4 millió darabra nőttek az LCD televíziók eladásai. (Emellett a másik nagy lapostévé-típus, a plazmatévé eladásai kevéssé jelentősek, tavaly 5,7 millió ilyen készülék fogyott, és a növeke-dés dinamikája is kisebb.) A tévépiacon viszont egyre inkább beleszól a versenybe az úgynevezett „rövid nyakú” hagyományos képcsöves készülé-kek megjelenése, mivel ezek minőség-ben és megjelenés-ben közelítik a lapo-sakat, s egyelőre lényegesen olcsób-bak, így ezt a típust is választhatja, aki nem feltétlenül akarja a falra akasz-tani kedvenc varázsszemét. Tavaly egyébként világszerte 229 millió darab – monitorhoz, note-bookhoz, mobiltele-fonhoz, televízióhoz és más megjelenítők-höz használt – lapos-képcsövet (panelt) értékesítettek, vagyis immár többet, mint a katódsugárcsövekből. |
|
|
|
|
Az óriások vagy maguk építenek üzemeket (a koreai gyártók például élénken érdeklődnek a szentpétervári ipari park lehetőségeiről) vagy úgynevezett szerződéses gyártókkal (Flextronics, Solectron, Elcoteq, Samnia-SCI) szereltetik össze a készülékeiket Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában vagy éppen Magyarországon. A Flextronics egyik legnagyobb megrendelője a kínai Hisense televíziógyár, amely így Németországtól Angliáig olcsón látja el a hipermarket-láncokat.
Hazánk kivételes helyzetben van, hiszen több olyan cég működik itt, amely komoly tapasztalattal rendelkezik a televízió-összeszerelés terén. Idehaza a Flextronics a vezető gyártó, különböző márkanevek alatt évente 1,0-1,5 millió darabot szállít az európai piacra. Mellette a Philips és a Samsung gyárt nagyobb mennyiségben ilyen készülékeket nálunk.
KAPACITÁSOK. A Philips székesfehérvári gyárából is legalább 1,5 millió lapostévé-készülék kerül ki az idén. Mint Blazsevácz Péter kommunikációs igazgatótól megtudtuk, éppen a napokban kezdték meg a 106 centis képátlójú televíziók összeszerelését, amit eddig a cég belgiumi gyárában végeztek el (a Financial Times értesülése szerint az LG és a Philips e közös gyára évek óta nagy veszteséget termelt, így a kapacitás egy részének idetelepítése érthető). A Samsung egyelőre kisebb, legfeljebb 82 centi képátmérőjű készülékeket gyárt Jászfényszarun, de nagy mennyiségben: a tavalyi félmillió után az idén már 1,5 millió LCD tévét állítanak elő. A három nagy cég így együtt a világ lapostévé-gyártásának egyik fellegvárává avatja Magyarországot, ugyanis e termékek egytizede (!) innen kerül ki. Emellett a Samsung a szlovákiai Galántán millió számra készíti az uniós piacra szánt, egyméteresnél nagyobb képátlójú modelljeit, és a Panasonicnak is van szlovák és cseh gyáregysége.
A „nagy játékosok” mellett kis szériában magyar tulajdonú cégek is gyártanak LCD televíziót, például az Albacomp, amely az idén a tervek szerint 2-3 ezer készüléket szerel össze Székesfehérváron. Ez az LCD tévék becsült hazai keresletének 3-5 százaléka. (A francia Sagem számára a Videoton is gyárt televíziókat, de nem lapos képernyősöket, hanem projektorosokat).
Az ázsiai gyártók nem csupán a szállítási költségek miatt építenek több üzemet a régióban. Az olyan nagy európai cégek, mint a Philips, eséllyel lobbiznak azért, hogy az uniós gyártókat magas behozatali vámok védjék az olcsóbban termelő és dömpingárakkal „Európára törő” ázsiai konkurensekkel szemben. Brüsszel ugyanakkor nem sokat tehet a Philipsért és társaiért, legfeljebb azt érheti el, hogy még több ázsiai nagyvállalat telepít az unióba összeszerelő gyárat, hogy a termékekre Made in Europe felirat kerülhessen.
