Bokrossal más volt
A mostani helyzet nem hasonlítható össze a Bokros-csomag nyomán kialakulttal: 1990 és 1998 között gyakorlatilag stagnált a lakossági hitelek állománya, így a rendszerváltás utáni első megszorító csomag hatását a lakosság nem tompította.
A teljes kép azonban ennél jóval bonyolultabb: az alábbi ábrán látszik, hogy az elsősorban svájcifrank-alapú hitelek iránti kereslet nem a Gyurcsány-csomag június 10-i bejelentése nyomán nőtt duplájára, hanem előbb: már áprilisban majdnem kétszer annyit vettek fel ebből a hitelfajtából, mint februárban, és ez a tartósan magas hitelállomány-bővülés maradt a jellemző az év hátralévő felében is, csakúgy, mint 2007 első két hónapjában.
Lassulhatott is
Ha viszont a teljes lakossági hitelállomány tavalyi növekedési ütemét nézzük, akkor laptársainkkal ellentétes következtetésre jutunk. A jegybank adatai szerint a magyarok teljes hitelállománya forintban számolva 2006 első negyedévében 27 százalékkal nőtt éves szinten, a másodikban 31, a harmadikban 28, a negyedik negyedévben viszont „csak” 20 százalékos volt a bővülés üteme, vagyis a tavalyi utolsó negyedévben, amikor a csomag legtöbb eleme már éreztette hatását, a hitelállomány növekedésének üteme érezhetően lassult.
A valóság azonban még ennél is bonyolultabb: ha a hitelfelvevők korábbi forinthiteleiket nagyjából fele akkora kamatozású devizahitelekre váltják, esetleg az új kölcsönök futamideje nagyobb a régieknél, akkor a lakosság eladósodottsága elvileg még csökkenhetett is. Ráadásul az év elején jelentősen megugró infláció az új kölcsönök reálértékét csökkentette, vagyis a hitelek vásárlóértéke vélhetően nem nőtt olyan mértékben, mint a hitelállomány.
Mi lesz a kölcsönökkel?
Az adatokból kiolvasható, hogy a Gyurcsány-csomag tavaly nem törte meg a hitelfelvételi kedvet, az év egészében élénk maradt a hitelezési tevékenység, ráadásul gyenge bruttó megtakarítás mellett – segít az adatok értelmezésében Mathejka Zoltán, a Kopint-Tárki tudományos munkatársa. A kutató arra a látszólagos ellentmondásra is felhívja a figyelmünket, hogy bár a hitelfelvételi kedv nem tört meg, a fogyasztás alig nőtt, sőt az utolsó negyedévben stagnált, az ingatlanpiac is gyengén teljesített, vagyis nem látszik pontosan, hogy a kölcsönöket mire fordította a lakosság.
Mindebből a közgazdász arra következtet, hogy a kölcsönök egy részét mégiscsak az életnívó szintentartására költötték, és nem lebecsülendő a korábbi hitelek kedvezőbb kölcsönökkel való kiváltásának hatása sem.
Megkerestük a jegybankot is, hogy értelmezzék az általuk kiadott adatsorokat; azt a választ kaptuk, hogy a kedden nyilvánosságra kerülő Jelentés a pénzügyi stabilitásról című dokumentum pontos választ ad majd arra a kérdésre, hogy miként befolyásolja a megszorítás a lakosság hitelfelvételi kedvét.
