A program 2007-2013 között – mintegy 20 milliárd forintos állami támogatással és 100 milliárd forintos kedvezményes hitellel – 120-130 ezer lakás energiatakarékossági beruházásához járul hozzá.
A támogatás igénybevehető az 1994 előtt, hagyományos technológiával épült lakások energiatakarékossági felújításához, illetve a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való kiváltására.
Idén 2,4 milliárd
A beruházások eredményeként 2013-ra, mai áron számolva, akár 40-50 milliárd forint megtakarítás érhető el – ismertette a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján Kóka János. Az állam hozzájárulása idén 2,6 milliárd forint, amiből 200 millió a pályázat lebonyolításának költsége, azaz a szétosztható vissza nem térítendő állami támogatás 2,4 milliárd forint – tudtuk meg a gazdasági tárcától.
Hőkamerás felvétel egy társasházról (fotó:MTI)
Energiatakarékosság 187 év múlva
A gazdasági miniszter szavai szerint Magyarországon 3,5 millió hagyományos építésű lakás van, ebből mintegy 3 millió rendelkezik rossz energetikai tulajdonságokkal: az eddigi tapasztalatok szerint átlagosan 900 ezer-egymillió forintos beruházással mintegy 30 százalékos energiamegtakarítást lehetett elérni. A tárcavezető szavai alapján tehát – mai áron számolva – 3000 milliárd forintra lenne szükség.
Ha a kormányzat ebből az ideihez hasonlóan 15 százalékot átvállal, azzal összesen 450 milliárd forinttal járulna hozzá a lakosság energiatakarékossági beruházásaihoz. Az idei 2,4 milliárd forintos támogatást alapul véve 187 év múlva, vagyis 2194-re az összes 1994 után épült magyarországi lakás állami finanszírozással szigetelhető. Árnyalja a képet, hogy ennek az összegnek egy részét nem felújításra, hanem a hagyományos energiaforrások kiváltására szánták. Felmerül az a kérdés is, hogy – építőiparról van szó – mekkora motivációt jelent a 15 százalékos, azaz áfa alatti állami szerepvállalás.
A megtakarítást kellene visszaforgatni
A kormányzati kommunikáció szerint a gázártámogatás átalakítása 50-100 milliárd forint megtakarítást eredményez évente: ezt az összeget kellene hosszú távú megoldásként energiahatékonyságra fordítani – nyilatkozta a FigyelőNetnek Király Zsuzsanna, az Energia Klub munkatársa. A jelenlegi 15 százalékos támogatás nem jelent motivációt, azoknak nyújt inkább segítséget, akik amúgy is belevágnának a felújításba. Harmincszázalékos állami támogatás lenne az a „lélektani határ”, ami energiatakarékos beruházásokra ösztönözné az embereket – tette hozzá.
A pályázatok elbírálását nem előzi meg felmérés: nem jelent például energiamegtakarítást, ha egy társasházban kicserélik az ablakokat, de a fűtést már nem lehet szabályozni. A kivitelezést sem ellenőrzik, ezért előfordulhat, hogy valaki végül a megpályázottnál olcsóbb, kevésbé hatékony megoldást választ. A szakértő szerint olyan komplex lakossági energiatakarékossági programra lenne szükség, ahol – már csak a résztvevők magas száma miatt is – megéri háttérszámításokat végezni.
Háttérbe szorul a zöldenergia
Az idei pályázat legnagyobb előnye a kedvezményes hitel – nyilatkozta lapunknak Varga Pál, a Magyar Épületgépészek Szövetségének Megújuló Energia szekciójának vezetője. Az igényelhető támogatás aránya és összege is évről évre változik, leginkább csökken: 2003-ban mintegy 3 milliárd forint volt, 2006-ban már csak körülbelül 800 millió, 2005-ben pedig egyetlen forintot sem költött rá az állam – tette hozzá. Az Energiaklub szakértőjéhez hasonlóan Varga is úgy fogalmazott, hogy 30 százalék lenne az a támogatási arány, ami valóban ösztönözné a lakosság energiatakarékossági beruházásait.
Varga szerint a megújuló energiaforrásokra való áttérés támogatását nem szabadna összevonni a lakossági energiatakarékossági pályázattal. Az ilyen kiírásokon ugyanis az olcsóbb szigetelés helyzeti előnyben van a jóval drágább megújuló energiaforrások kiépítésével szemben. Külön kellene választani a kettőt, amivel jobban kommunikálható, látványosabb előrelépést lehetne elérni a zöldenergia területén is.
Százhúszmilliárdos program
Az április 1-én induló pályázaton az állam 15 százalékos vissza nem térítendő támogatást kínál fel az 1994 előtt, hagyományos technológiával épült lakások, illetve nyílászáróinak utólagos hőszigetelésére, cseréjére, a meglévő fűtési, illetve melegvíz-ellátási berendezéseinek korszerűsítésére. Az igényelhető legmagasabb összeg legfeljebb 265 ezer forint. Ugyanilyen feltételekkel lehet pályázni a hagyományos energiahordozóknak megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére is. Pályázhatnak természetes személyek, lakásszövetkezetek és társasházak.
Az állami támogatást energiamegtakarítási beruházásnál maximum 1,5, megújuló energiára való áttérés esetén legfeljebb 3,735 millió forint kedvezményes hitel egészíti ki, idén 16 milliárd forintos kerettel. A pályázat lebonyolításában illetékes Energia Központ Kht.-nál érdeklődésünkre elmondták: a hatalmas érdeklődés miatt tavaly mindössze három nap alatt elfogyott a pénz. Idén is hasonló rohamra számítanak, a program meghirdetése óta rengeteg az érdeklődő: az első két napban mintegy 500 ezren töltötték le a pályázati felhívást, napokra megbénítva ezzel a GKM honlapját.
