Az apróvadnak kitett acélhurokban elpusztult ritka, világszerte veszélyeztetett ragadozómadár természetvédelmi értéke egymillió forint. A Bükki Nemzeti Park és a Magyar Madártani Egyesület munkatársai a helyszínen számos acél és rézhurkot találtak egy vadetető környékén, benne több elpusztult nyúllal és fácánnal.
A parlagi sas valószínűleg kiszúrhatta a magasból a bokrok között vergődő állatokat, és leszállt a közelben. Bemerészkedett egy nyúlért, eközben fejjel belebújt egy hurokba, ami nem engedte el. A madár sérüléseiből ítélve menekülni próbált, vergődött, eközben ötször is rátekeredett a drót a szárnyára, sőt egy másik hurokba is beleakadt, mielőtt elpusztult.
Láthatatlan csapda (fotó: MME)
Évi félmilliárdos kár
Nehéz tetten érni az orvvadászokat, az általuk okozott károkat is csak megbecsülni lehet. A vadhús eladásából származó kiesés körülbelül 250 millió forint kárt okoz a vadásztársaságoknak, és legalább még egyszer ennyi az elpusztított állatok tenyészértéke is – mondta el a FigyelőNetnek Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke. Az orvvadászok egyik kedvelt eszköze az acélhurok, amely mérhetetlen szenvedést okoz az állatnak. A hurkot a vad váltójára – egy kitaposott ösvényre – helyezik el, amelyen az állatok nap mint nap megfordulnak.
A vad belerohan a hurokba, amely nyakára, derekára szorul: ahogy az állat menekülni próbál, gyakorlatilag saját magát fojtja meg, haláltusája órákig is eltart. Gyakorlatilag minden faj szerepel a rapsicok céltábláján, de az ideális fogás az őz. Viszonylag kicsi, egy személyautó csomagtartójában is elfér, mégis van rajta 18-20 kilogramm hús – fogalmazott az elnök.
Megélhetési rapsicok
A hurok mellett a vadorzók gyakran használnak íjat, de orvvadászatnak számít az is, ha valaki engedéllyel tartott fegyverével idegen vadászterületen ejt el vadat – ők a trófeáért teszik. Sokan viszont megélhetésből „hurkoznak”, mások – akár szervezett csoportok is – a vadhús eladásából szereznek hasznot. Az orvvadászok repertoárjában a legmodernebb eszközök is megtalálhatók: terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel szerelkeznek fel.
Kedvelt módszerük, hogy egy autóból meglövik a vadat, majd elhajtanak, társaiknak telefonon adják meg a helyszínt. Erre egy másik autóval – már fegyver nélkül – megkeresik és elviszik a zsákmányt. Ha tetten érnék őket, nyugodtan mondhatják, hogy az erdőben találták az elpusztult állatot – példázta Pechtol az orvvadászok elleni harc buktatóit.
A kamara elnöke szerint az uniós szabályozás átvételére, a Ptk. és a Btk. módosítására lenne szükség. Visszatartó ereje lehet ugyanis egy olyan törvénynek, amely lehetőséget nyújt a tetten ért orvvadász felszerelésének – fegyver, milliós terepjáró – elkobzására. Jelenleg a vadorzót mindössze kártérítésre lehet kötelezni. Egyedi eset volt, amikor Csorna–Kapuvár térségében lefüleltek egy bűnbandát, amelyre többmilliós tételt tudtak rábizonyítani: hárman börtönbe kerültek.
Vészesen hullanak a sasok
Egy éven belül 21 mérgezéstől elpusztult sast találtak a természetvédelmi szakemberek. Ez több, mint az összes ismert korábbi eset 1998 óta. Ha a ritka ragadozómadarak pusztítása ilyen ütemben folytatódik, az kritikus állapotba sodorhatja a világviszonylatban is jelentős hazai parlagi és rétisas-állományt. A hurokba szorult parlagi sas ügyében a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.
Mind a parlagi, mind a rétisas fokozottan védett faj, egyetlen példány természetvédelmi értéke egymillió forint. Rétisasból 150, míg parlagi sasból mindössze 81 pár költ Magyarországon, azonban ez utóbbi fajból így is nálunk található az Európai Unió állományának kétharmada.
