Merényi Miklós a Világgazdaság kérdésére hozzátette: a trendek és a befektetőkkel folytatott tárgyalások, valamint az érdeklődés alapján arra is számítanak, hogy tovább folytatódik az iparszerkezet átalakulása. Ennek a – pénzügyi mutatókban meg nem jeleníthető – változásnak az eredményeként újabb és újabb befektetések várhatók a high-tech iparágakban; például jelentős az érdeklődés a napenergia-panelek gyártása és a biotechnológiai projektek iránt. Hasonló a helyzet a szolgáltató központok létesítése terén is. Eközben a magas munkaerő-tartalmú és olcsóbb munkaerőre érzékeny iparágak országhatáron túlra való telepítése is folytatódik.
Nagy kérdése az idei évnek, hogy folytatódik-e a megtermelt nyereség mind nagyobb arányú kivonása. Tavaly a teljes beáramlás kevesebb, mint felét tette ki a nem adósság jellegű működőtőke-beáramlás (2297 millió euró volt). Ezen belül azonban a részvény és egyéb részesedés jellegű 1394 millió euróra rúgott, az újrabefektetett jövedelem formájában megvalósuló invesztíciók értéke eddig csupán 902 milliót tett ki a rekordértékű osztalékkivonásnak köszönhetően.
Ugrásszerű, jelentős javulás akkor lehet, ha folytatódik a konvergenciaprogram végrehajtása, s annak eredményeként érzékelhetően javul a makrogazdasági helyzet, ami az országkockázatot csökkenti, s egyben közelebb hozza az euró bevezetésének a lehetőségét, s ez mérsékli az árfolyamkockázat többletköltségét – mutatott rá Merényi.
Tavaly 4874 millió euró betelepedését regisztrálták, ez a megelőző év rekordnak számító 6,1 milliárdja után a második legnagyobb értéket képviselte. Ha e két rekordév eredményéből levonjuk a mindkét esztendőre jutó nagy egyszeri ügyletet (2005-ben a Budapest Airport, tavaly a Mol gázüzletágának a projektjét), akkor átlagos beáramlási értéket kapunk.
Ugyanakkor tavaly Szlovákiába 96, Lengyelországba 44 százalékkal több tőke áramlott, mint a megelőző évben, hozzánk 20, a csehekhez pedig 49 százalékkal kevesebb.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
