„Az alaphelyzet az, hogy régiónkon belül Magyarország drámaian rossz mutatókkal rendelkezik, s nemcsak azért, mert egyetlen maastrichti kritériumot sem képes teljesíteni, az államháztartási hiány szempontjából például Európa bajnokok vagyunk, de a tavalyi 3,9 százalékos gazdasági növekedéssel is az utolsó helyre kerültünk a régióban” – fogalmazott Bokros Lajos.
Az új Európai Uniós balti országokra az igen gyors, közel kétszámjegyű gazdasági növekedés és a magas folyó fizetési mérleghiány jellemző, de ez nem olyan nagy baj, mert a külföldi beruházások illetve a tőkebeáramlás ezt ellensúlyozza – magyarázta a CEU professzora.
A volt pénzügyminiszter egyértelművé tette: többlet növekedési energia csak az államháztartás kisebb terjedelme és kisebb államháztartási hiány mellett nyerhető a gazdaságból. Megismételte tézisét: miközben a társadalombiztosítást, ezen belül a gyógyító szolgáltatásokat 10 millióan veszik igénybe, addig csupán 3,5 millióan fizetnek járulékot, és a több mint 3 millió nyugdíjas már egyetlen fillér egészségügyi járulékot sem fizet.
Bokros Lajos szerint többcsatornás egészségügyi biztosítási rendszerre van szükség ahhoz, hogy a laikus beteg helyzete változzon. A magán egészségbiztosító pénztárak versenyezzenek a betegek pénzéért, majd a gyógyítási szolgáltatók versenyezzenek a magánbiztosítók pénzéért – ezt a modellt ajánlotta annak érdekében, hogy a betegek helyzete javuljon.
A 8 százalékos alapkamat csökkentését már a jegybank új elnöke, Simor András kinevezésekor el kellett volna kezdeni – reagált Bokros Lajos. Véleménye szerint a jelenlegi magas alapkamat csak a spekulációnak kedvez, hiszen az olcsó jenkamat mellett felvett hitelt logikus magas hozamú magyar államkötvénybe fektetni.
