Sajátos módon járul hozzá az árampiaci verseny kiteljesedéséhez a kormány. A villamos energia közelmúltban bejelentett áremelése ugyanis egyes fogyasztókat arra ösztönözhet, hogy költségkímélés címen kilépjenek a szabad piacra. Február elsejétől a lakossági tarifák átlagosan 6,8 százalékkal emelkedtek, míg a nem lakossági nagyfogyasztóké 12 százalékkal, utóbbiaknál azonban egyes tarifacsoportokban a 15-20 százalékot is elérheti a drágulás. Az átlagot nem meghaladó fogyasztású háztartások „szociális tarifája” csak 4,3 százalékkal nőtt, ezt azonban a többiek nagyobb mértékű pluszköltségei fedezik.
CSEREIGÉNY. Logikus lenne, hogy azon nem lakossági fogyasztók, akik nem óhajtják a kormány szociálpolitikáját saját áramszámlájukon keresztül finanszírozni, a szabad piacon próbáljanak szerencsét. Ezt a megfontolást nem is rejtette véka alá Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára a minapi bejelentésnél. „Azóta több vállalat is érdeklődött, hogyan tudna kilépni a közüzemből a szabad piacra.” – számol be Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának (IEF) elnöke.
A gond csak az, hogy a kapacitások szűkössége miatt az érdeklődők többsége a szabad piacon valószínűleg nem fog megfelelő ajánlatot kapni. Hazánkban a nagyfogyasztók számára már két éve, a nem lakossági fogyasztóknak pedig fél éve megnyílt az árampiac – legalábbis jogilag. A múlt év végéig 1200 szervezet lépett ki a versenypiacra, s a teljes villamosenergia-fogyasztás 25 százaléka immár itt bonyolódik le. Ez egyébként megfelel a piacnyitás utáni nyugat-európai állapotoknak.
Kié a hálózat?
Hónapok óta „a levegőben lóg” a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. sorsa. Az Európai Unió 2003-as direktívája ugyanis kimondja: a rendszerirányítónak kell rendelkeznie a hálózat fölött. Ez utóbbi nálunk ma az MVM Rt. tulajdonában van, s annak leánycége, az Országos Villamos-távvezeték (Ovit) Rt. üzemelteti. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a hálózatot, a karbantartását végző Ovit Rt.-t és a Mavirt egy cégbe gyúrnák össze, amely a piaci szereplőktől független, állami tulajdonú rendszerirányító lenne. A másik megoldás, hogy a Mavirt visszaintegrálják a hálózatot birtokló MVM-be.
A Mavir vezetésének értelemszerűen az előbbi opció a kedvesebb. „Így a rendszerirányítónál összpontosulnának a monopolfunkciók, amit az állam felügyelne, míg az MVM-nél a kereskedelmi funkciók maradnának, s a részrehajlás gyanúja se merülhetne fel bármelyik piaci szereplő felé” – magyarázza Tombor Antal, a Mavir vezérigazgatója.
Az MVM viszont, ellátásbiztonságra hivatkozva, a második verzió érdekében szokott lobbizni, s jelenleg ez a lehetőség tűnik valószínűbbnek. Ebben az esetben meg kellene teremteni azokat a feltételeket, amelyek a rendszerirányító függetlenségét biztosítják az MVM-en belül. A kormány mindenesetre hamarosan határoz az ügyben. „A döntés előkészítése folyamatban van” – lapunk mindössze ezt a választ tudta kipréselni a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból.
A fogyasztók számára a hálózattal integrált rendszerirányító létrejötte hosszabb távon hoz érzékelhető változást. A szakmailag összetartozó vagyonelemekkel ugyanis ésszerűbben lehet gazdálkodni, a költségcsökkenés pedig a mérsékeltebb áremelésekben érhető majd tetten.
A problémákat csak részben orvosolja a villamosenergia-törvény tervezett módosítása, amit várhatóan a tavaszi ülésszakon fog tárgyalni az Országgyűlés. A változtatás célja az uniós irányelveknek való megfelelés, illetve az elmúlt két év liberalizációs tapasztalatainak beépítése. A törvény megkönnyítené a visszatérést a hagyományos szolgáltatóhoz, s erősítené a fogyasztóvédelmi szempontokat.
RÉGI MODELLBEN. A villamosenergia-rendszer modelljét érintő pontokhoz azonban a módosítás nem nyúl hozzá. Mivel 2007 júliusáig a lakossági fogyasztókat is el kell érnie a liberalizációnak, addig mindenképpen új rendeletre lesz szükség.
A jelenlegi tervezettel szemben a másik kritika, hogy nem ösztönzi a kapacitások bővítését, illetve a lekötött, de ki nem használt kapacitások felszabadítását. „A tarifarendszer nem tükrözi a villamosenergia-hálózat bővítésének, fejlesztésének költségeit, ami gátolja a többletkínálat megjelenését” – állítja Hegedüs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. A módosítás nem rendelkezik a hálózattal integrált rendszerirányítóról sem (lásd külön). „A törvény előző változatával kapcsolatos kifogások fennmaradtak. Agyonszabályozott a piac, s tíz-húsz végrehajtási utasítással ellátott törvényt lehetetlen végrehajtani” – fakad ki Hegedüs. „Olyan energiapolitikát szeretnénk, amely hagyja működni a piacot, s nem keveredik össze a szociálpolitikával” – tolmácsolja az iparág véleményét az egyik erőmű képviselője.
