Románia minden állampolgárának legyen kötelező az éves vagyonbevallás, akár már ez év júliusától – vetette föl a minap Adriean Videanu bukaresti miniszterelnök-helyettes. Videanunak meggyőződése ugyanis, hogy ha a 23 millió vagyonnyilatkozatot összevetik az egyes emberek tényleges anyagi helyzetével, azonnal kiderül, hogy ki gyarapodott törvénytelenül, miként az is, hogy ki hazudott a bevallásában. Az ország dúsabb képzelőerővel megáldott polgárainak lelki szemei előtt nyomban megjelent a kép, amint például a máramarosi juhászok – akiknek jó része életében még tévékészüléket sem látott – este, a mécses fényénél nekigyürkőznek a nyomtatványoknak, és egymást kérdezgetik, mit is írjanak például a „van-e államkötvénye” rubrikába. Ha pedig ezt a rejtvényt megoldották, azon kezdhetik törni a fejüket, vajon ráér-e novemberben leadni a kitöltött vagyonbevallást – az azt megelőző hónapokban ugyanis mindannyian a hegyi legelőkön vannak.
A RAFO-olajfinomító. Korrupcióval gyanúsítanak 19 vezetőt.
Mi sem jelzi jobban a tavaly december vége óta hivatalban lévő új román kabinet korrupcióellenes elkötelezettségét, mint az, hogy a koalícióban a többség meglepően kedvezően fogadta a fenti javaslatot. Olyannyira, hogy a felvetés támogatói még az alkotmánnyal is szembeszállnának. Az ország alaptörvénye szerint ugyanis alapesetben mindenki anyagi javairól feltételezik, hogy jogos forrásból származik. Ha felmerül a gyanú, hogy ez még sincs így, az államnak kell az ellenkezőjét bizonyítania, nem pedig az állampolgárnak a vagyona jogosságát igazolnia.
A kormánynak minden oka megvan az elszántságra. A koalíció fő ereje, azaz a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) alkotta Igazság és Igazságosság (DA) nevű politikai szövetség ugyanis a novemberi választásokat megelőző kampányban azt ígérte: hatalomra kerülve megindítja a harcot a korrupció ellen. Így most nincs más választása, mint megvalósítani a sokak által várt „tiszta kezek” politikáját: az elmúlt hetekben szinte nem volt olyan nap, hogy a híradókban ne mutatták volna be e „nagytakarítás” valamely újabb szenvedő alanyát.
Európával Európáért
Bukarestnek szembe kell szállnia a korrupcióval – az Európai Unió az utóbbi két évben minden lehető alkalommal felhívta erre a figyelmet. „Romániában komoly probléma a korrupció, aminek nem utolsósorban a szegénység a táptalaja” – hangoztatta például a napokban Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának a vezetője. Az uniós aggodalmakra válaszul Calin Popescu-Tariceanu kormányfő január közepi brüsszeli látogatásán többször is aláhúzta kormánya elkötelezettségét a korrupció elleni következetes harc mellett. Romániának létkérdés, hogy ezen a téren (is) mielőbb eredményt mutasson fel, hiszen az ország ez év áprilisában aláírja ugyan az EU-csatlakozási szerződését, ám ha a jelenlegi tagországok elégedetlenek lesznek az időközben elért előrehaladásával, egy évvel akár ki is tolhatják 2007. január 1-jén esedékes belépését. Bukarestben akár erre utaló figyelmeztetésként is értékelhették tehát Quinton Quayle brit nagykövet minapi szavait, miszerint „talán ez az utolsó esély arra, hogy Románia felvegye a harcot a korrupcióval”.
Quayle azonban egyúttal nyomban London segítségét is felajánlotta: miután Calin Popescu-Tariceanu egy, a brit Financial Timesnak adott január közepi interjújában közölte, hogy Bukarest szakértőket kíván kérni valamely nagy európai országtól a korrupcióellenes harcához, a nagykövet húsz brit szakembert ajánlott fel Nagy-Britannia nevében Romániának. Gerhard Schröder német kancellár szintén kijelentette, hogy országa kész segíteni Romániának ebben a kérdésben. S hogy ne csupán Európa vegyen részt a romániai „tiszta kezek” programban, már ma is három – pénzmosási és adócsalási ügyek felderítésében jártas – amerikai szakember dolgozik a bukaresti pénzügyminisztériumban, illetve a Román Nemzeti Banknál.
A Rafo-ügy már komolyabb következményekkel járt. A Tariceanu-kabinet nem csupán annak a kormányrendeletnek az életbe lépését jegelte, amelynek értelmében az államnak át kellett volna vállalnia a társaság adósságait, hanem ezzel egy időben bűnügyi eljárást is indítottak a finomítót üzemeltető társaság 19 vezetőségi tagja ellen. A gyanúsítottak között megtalálható két, többek között az olajüzletben is érdekelt nagyvállalkozó: a Capital gazdasági magazinnak a leggazdagabb romániai polgárokat rangsoroló múlt évi listáján 140 millió dolláros vagyonával a 17. helyen álló Ovidiu Lucian Tender, illetve a maga 9-10 millió dollárjával a 170. helyig jutó Corneliu Iacobov is. Mindkettőjük vagyonát zárolták. Mi több, vizsgálatot indítottak a Dinu Patriciu által vezetett Rompetrol kőolajipari társaság ellen is, annak ellenére, hogy Patriciu – az említett listán 300 millió dollárra rúgó vagyonával a 7. pozíció az övé – a legnagyobb kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt oszlopos tagja. Egyébiránt a Rafo-ügyben vizsgálat alá vont mind a 19 ember rajta van a Capital 300-as listáján.
NAGYVADAK. A korrupcióellenes harc e toplista számos más tagjára is kiterjedt. A 25 leggazdagabb üzletember közül Patriciu és Tender mellett Ioan Niculae biztosítómágnás ellen is eljárás indult, akinek a 330-350 millió dollárra becsült vagyonát a lap a 6. helyre rangsorolta. A „nagyvadak” között ott van továbbá a Ceausescu-korszakot nyíltan dicsőítő Dinel Staicu, a craiovai futballcsapat 65-70 millió dollárnyi vagyon fölött rendelkező tulajdonosa is, aki a hatóságok szerint törvénytelenül vett fel annak idején több millió dolláros kölcsönt a 2002-ben felszámolt Banca Internationala a Religiilortól (Vallások Nemzetközi Bankja). Az ő vagyonát is zárolták, és az országot sem hagyhatja el.
A korrupció mértékéről egy másik miniszterelnök-helyettes, a – Tariceanu kormányfőt és Adriean Videanut is felvonultató – Capital toplista élmezőnyébe tartozó Gheorghe Copos a minap úgy nyilatkozott: ma az ország GDP-jének 35 százaléka a szürkegazdaságból származik. A megoldás szerinte az lehet, ha az állam mielőbb kivonul a gazdaságból, hiszen a legnagyobb korrupciós ügyek az állami cégekhez, illetve privatizációhoz köthetők. Mintegy erre válaszul Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter máris bejelentette, hogy a Romtelecom vezetékes távközlési szolgáltató még az állam kezén levő részvényeit a tőzsdén keresztül értékesítik, hogy a lehető legátláthatóbb legyen a folyamat.
Kérdés, meddig tart ki a kormány és az államfő elszántsága. A minap Radu Timofte, a román hírszerzés vezetője ugyanis figyelmeztette Basescu elnököt, hogy információik szerint meg akarják gyilkolni. Mégpedig olyanok törnek állítólag az életére, akiket a korrupcióellenes harccal a hatóságok a sarokba szorítottak.
