A kiegyensúlyozottság, a homeosztázis az egészség alapja. A lelki egyensúly az ember számára olyan, mint a likviditás a cég számára: ha borul, minden dől vele együtt. S amiként a likviditást is fenn kell tartani, az egyensúly fenntartása is aktív tevékenységet igényel. Hiszen az egyensúly nem statikus, lényege az állandó mozgás. Szervezetünk is arra törekszik, hogy testi és lelki hatások folytonos játékában kiegyenlítse a külső és belső változások által okozott kilengéseket. Az egészség és a boldogság titka nagyrészt abban áll, hogy sikerrel tudunk-e alkalmazkodni környezetünk örökké változó feltételeihez. Aki az alkalmazkodás mesterségét nem sajátítja el kellően, betegséggel és boldogtalansággal rója le a büntetéspénzt.
LOVAS ZSUZSA
Életünk során a stresszt nem kerülhetjük el, de igenis módunkban áll, hogy ártalmas hatását csökkentsük. Ma már senki nem kérdőjelezi meg, hogy számos betegség a stresszhez való hibás adaptáció miatt jön létre. Ide soroljuk a szív- és érrendszeri betegségeket, a magas vérnyomást, a gyomor és nyombélfekélyt, a fejfájások egy csoportját. Az adaptációt lehet fejleszteni, de ez a képesség megfogyatkozhat. A kísérleti természettudósok eleinte azt gondolták, ha egyszer egy állat megszokta a hideget, továbbá elég élelmet kap testhőmérséklete fenntartásához, akkor az alacsony hőmérséklet ellen véglegesen ellenállóvá válik. A kísérletek azonban azt mutatták, hogy bizonyos idő után az állatok elpusztultak, mert adaptációs lehetőségeik kimerültek. Ez a menedzserek életkörülményeire lefordítva azt jelenti, hogy a hosszan tartó és káros stresszhez nem lehet hozzászokni. Ne higgye el senki, hogy hozzászokhat a napi 12-14 órás munkához, a hajszoltsághoz, a kevés alváshoz!
A teljesítményszorongás a megmérettetéstől való félelem, benne van a jó eredmény, a siker ígérete éppúgy, mint a sikertelenségé. Lényege az utóbbitól való félelem. Persze senki nem örül a kudarcnak, a bukásnak, de abban egyéni különbségek vannak, hogy ez kit menynyire visel meg. A teljesítményszorongás átélésében a kellemes izgalmi állapottól a rettegésig nagyon széles a skála. Különbözőképpen fejti ki hatását, van, akit fantasztikus eredményekre sarkall, míg mások egy főnöki számonkérés alkalmával is alulteljesítenek, nem képesek munkájukról érdemben beszámolni. A debilizáló szorongás lerontja a teljesítményt, a facilitáló szorongás azonban egyesíti az energiákat, növeli az eredményességet.
Ha valaki sikerorientált, akkor olyan feladatokat választ, olyan helyzetekbe megy bele, amelyekben van esélye a sikerre. Ezzel szemben a kudarckerülő retteg a bukástól, nem a siker elérése, hanem a kudarc megelőzése motiválja cselekedeteit. A kudarc csökkenti önbecsülését, elveszi munkakedvét, ezért minden eszközzel megpróbálja csökkenteni ennek kockázatát. Ilyetén magatartása minden kis és nagyobb döntésében szerepet játszik. A sikerorientált és a kudarckerülő megközelítés nem képez átjárhatatlan falakat, az önbizalom, a tapasztalat, a környezet támogatásának hatására változhatnak.
Munkahelyi problémája van? Kérdezze meg szakértőnket a www.fn.hu/szakerto címen. Tanácsadó rovatunk a Figyelőnettel együttműködésben készül.
