Dacára annak, hogy az euróövezet munkanélküliségi rátája februárhoz képest 0,1 százalékkal nőtt az idei harmadik hónapban, a régió foglalkoztatási helyzete stabilnak mondható. Az egy évvel korábbi adatok pedig megegyeznek az idén februárban az Eurostat által nyilvánosságra hozottakkal. Az EU statisztikai hivatala által magasnak minősített munkanélküliségi ráta a német, francia és a spanyol munkaerő-piaci problémáknak tudható be. Az eurózóna két legnagyobb gazdaságában egyaránt 9,8 százalékos a munkanélküliségi ráta, Spanyolországban pedig 10,2 százalékos mutatót regisztráltak. Az állástalanság Írországban, Luxemburgban és Ausztriában a legalacsonyabb, 4,3, 4,5 és 4,6 százalékos.
A teljes EU huszonöt tagállamának összesített rátája is 8,9 százalékot mutatott márciusban, megegyezően a februári adattal. Az uniós tagállamok közül 13 csökkenő, 2 változatlan, 10 pedig növekvő munkanélküliségről számolt be. A legjelentősebb csökkenést Litvániában, Észtországban, Szlovákiában és Máltán figyelték meg, míg Hollandiában, Luxemburgban és Magyarországon volt a legnagyobb a relatív növekedés.
Az Eurostat becslése szerint márciusban az eurózónában 12,8 millióan, az unióban pedig összesen 19,1 millióan voltak állás nélkül.
Az Európában mért adat csaknem kétszerese az Egyesült Államokban és Japánban jellemző munkanélküliségi arányszámoknak: a tengerentúlon 5,2 százalék, az ázsiai szigetországban pedig 4,5 százalékos rátát regisztráltak.
Az 50 dollárt meghaladó olajárak mellett a munkaerő-piaci problémákkal magyarázható, hogy az eurózónában az elmúlt hónapokban visszaesett a fogyasztói bizalom. Az övezet gazdasági növekedési kilátásait így a magas energiaárak mellett a munkanélküliség szintje is rontja: a német és olasz GDP az előrejelzések szerint egyaránt 1 százalékkal bővülhet az idén, az eurózóna egészében pedig 1,6 százalékos növekedésre lehet számítani.
