Kihez kell fordulni?
A Magyar Fejlesztési Bank 20 kereskedelmi banknak küldte meg a Panel Plusz hitel dokumentációját július utolsó munkanapján, így első körben várhatóan ezek a hitelintézetek írják alá a szerződést és kezdik meg a speciális kedvezményes hitelek folyósítását a napokban: a CIB, az Erste Bank, a HVB, a K&H, az MKB, a Takarékbank, az OTP, a Raiffeisen és néhány takarékszövetkezet.
Sokakat érint
A miniszterelnöki iroda tájékoztatása szerint Magyarországon a lakosság ötöde, durván 2 millió ember lakja a becslések szerint 800 ezer panellakást. A panellakások döntő többsége az 1970 utáni másfél évtizedben épült, szigetelésüket, fűtési rendszerüket eredetileg 20-30 évre tervezték. A problémákat többek között a pazarló, energiaveszteséget termelő távfűtési rendszer okozza, ahol a havidíj magas, a lakások fűtését pedig nem lehet egyénileg szabályozni. A helyzetet rontja a nyílászárók rossz szigetelése is. Egy lakótelepi távfűtéses lakásban élő család így ma sokkal többet fizet a távfűtésért, mint egy gázzal fűtő lakástulajdonos, és ez telente 30-50 ezer forintos pluszkiadást jelent. A szabályozható fűtésre és az egyedi mérésre való áttérés lakásonként 20-80 ezer forintos ráfordítás, de szakértők szerint a beruházás 3-4 év alatt megtérül.
Szerkezetkészen
Az érintett bankok tehát elvileg már zöld jelzést kaptak az induláshoz, ám előbb mindegyiküknek alá kell írnia a refinanszírozásra vonatkozó szerződéseket az MFB-vel, és véglegesítenie saját eljárásrendjét. Ez bankoktól függően akár néhány hetet is igénybe vehet, a tényleges hitelek folyósításáig így vélhetően augusztus közepéig, szeptemberig várniuk kell az igénylőknek. A FigyelőNet által megkérdezett kereskedelmi bankok illetékesei is úgy nyilatkoztak: a konstrukció kidolgozása folyamatban van, a részletekről a közeljövőben tudnak tájékoztatást adni. Az OTP-nél például egyértelműen tudomásunkra hozták: az augusztus 1-jei elvi indulás ellenére szeptember 1-jétől fogadják csak a kérelmeket, viszont azokat maximum 10 munkanap alatt elbírálják majd.
Az egyes bankok egyébként egymáshoz képest aligha tudnak majd meglepetést okozni, miután az alapvető feltételeket az MFB megszabta, leszűkítve a bankok saját mozgásterét. Apró eltéréseket a kamatok és néhány eseti díjtétel tekintetében lehet majd felfedezni, mihelyst a finanszírozók előrukkolnak a pontos kondíciókkal. Az ügyfelek számára ugyanakkor pozitív, hogy az eltérések az MFB által maximált kondíciókhoz képest csak lefelé történhetnek.
Ki igényelheti?
A Panel Plusz hitelprogram az eddig is érvényben lévő panelfelújítási pályázati rendszert egészíti ki, és azokon könnyít, akik a szükséges kétharmadnyi önerőt sem tudják előteremteni panellakásuk felújításához. Az állami támogatás feltétele ugyanis az, hogy a felújítási költségek egyharmadához (lakásonként maximum 400 ezer forintnyi pályázati pénzhez) ugyanennyit hozzá kell tennie a helyi önkormányzatnak és az érintett lakóknak is. Nem egyszer előfordul ugyanakkor az, hogy akár a lakóközösségnek, akár az önkormányzatnak nincsen forrása a szükséges önrész (összesen legfeljebb 800 ezer forint) előteremtéséhez sem.
Őket célozza a Panel Plusz nyújtotta kedvezményes hitelprogram, amelynek keretében az MFB – az Európai Uniótól kedvezményesen felvett hitelkeretéből – 20 miliárd forinttal támogatja a panel-rekonstrukciókat a programban résztvevő kereskedelmi bankokon keresztül, és lakásonként legfeljebb 800 ezer forinttal kiegészíti a meglévő forrásokat. A hiteleket elvileg augusztus 1-jétől lehet igényelni 2006. december 31-ig bezárólag, elsősorban utólagos hőszigetelési munkák (nyílászárók, homlokzat hőszigetelése) és épületgépészeti felújítások (például a fűtési rendszer korszerűsítése) finanszírozása, valamint a paneltömbök környezetének korszerűsítése (például parkok, játszóterek fejlesztése) érdekében.
Milyen kondíciókkal?
Kizárólag forinthitelről lehet szó, lakásonként 800 ezer forint erejéig, legfeljebb 15 éves futamidővel. További megkötésként a bankok a Panel Plusz hitelek esetében nem számíthatnak fel kezelési költséget, folyósítási jutalékot, rendelkezésre tartási és előtörlesztési díjat sem, de például egyszeri tételként saját hatáskörben úgynevezett projektvizsgálati és szerződésmódosítási díjat kérhetnek. Ennek mértékéről egyelőre nincs információnk, ezt ugyanis még most véglegesítik az intézmények, ahogyan a kamatokról is ezekben a napokban döntenek.
Annyi már most tudható, hogy amennyiben a hitelt egy önkormányzat igényli, akkor az éves kamat nem lehet magasabb, mint a háromhavi Euribor (a frankfurti bankközi piacon az euróbetétekre jegyzett éves referencia kamatláb) plusz legfeljebb 2,5 százalék évente, illetve lakóközösség esetében szintén a 3 havi Euribor megfejelve legfeljebb 3,5 százalékkal minden évben. Ez jelenleg, 2,1 százalékos Euriborral számolva 4,6 és 5,6 százalék közelében alakul, és például 400 ezer forintnyi hitelfelvétel esetén havi 1500-1900 forintos törlesztési terhet ró a hitelfelvevőkre.
Lehetőség lesz legfeljebb hároméves türelmi idő kérelmezésére (csak ezután kell megkezdeni a törlesztést), és maximum 1900 forint erejéig a kormány átvállalja a kamatterheket azok esetében, akiknél ez a törlesztés is megélhetési gondokat okozna. Ilyesfajta kamattámogatást azok kaphatnak, akiknél a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 százalékát, egyszemélyes háztartásban élőknél pedig a 200 százalékát. Azok is jogosultak lesznek a támogatásra, akiknél a lakásfenntartás költsége meghaladja az összjövedelem egyötödét, illetve azok, akik a szociális törvénynek megfelelően más jogcím alapján kapnak lakásfenntartási támogatást.
