Köztudattár

Egy Miskolci oldal a magyar nyelvű wikipedián. Bárki hozzáteheti a magáét.

Wiki wiki, ennek a hawaii kifejezésnek – jelentése: gyors – rövidült változata immár a közösségi tudás összegyűjtésének sajátos formáját jelöli. Olyan, enciklopédikus elven felépülő weblapcsaládot, ahová bárki írhat, sőt, a már bekerült tartalmakat szerkesztheti. Ilyen elven működik a Wikipedia nevű lexikon is, amely az elmúlt hónapokban rakétagyorsasággal repül mind feljebb a látogatottsági listákon. A tartalom is rohamléptekkel bővül: az idén csaknem 600 ezer szócikkel lett gazdagabb a virtuális könyv. Az enciklopédia ráadásul már 200-nál is több nyelven elérhető. A legtöbb bejegyzés, az összesnek több mint egyharmada persze az ismerettár angol kiadását gyarapítja, de a gazdagabb tartalmúak közé tartozik az észt, az eszperantó, a katalán vagy éppen – jelenleg 14,5 ezer szócikkével – a magyar lexikon is. Az enciklopédia számtalan hasznos információval szolgál, akár a hamburger szó etimológiájára, és a szendvicsfajta történetére, akár a relativitáselmélet rövid összefoglalójára vagyunk kíváncsiak. Cégek is szerepelhetnek önálló szócikként, azonban az irányelvek szigorúak a bújtatott reklámmal kapcsolatban. Az a vállalat, amely a Wikipedián keresztül próbálná meg népszerűsíteni magát – ahogyan például egyes cégek blogokat vagy csevegőcsatornákat használ­nak marketingeszközként -, hamarosan áldozatul esne a több ezer önkéntes szerkesztő könyörtelenségének.

A Wikipedia története 2001-ben indult egy másik online enciklopédia, a Nupedia mellékleteként. Az azóta sikertelen véget ért Nupedia projekt ellenőrzött, szakértők által írt tartalommal megtöltött lexikont próbált meg létrehozni. A Wikipedia azonban más úton indult el, s ennek sikerét növekvő népszerűsége is igazolni látszik. Erőssége ugyanakkor gyengesége is. Sokan – éppen ellenőrizetlensége miatt – nem tartják elég megbízható forrásnak. Ezzel együtt egyre gyakrabban idézik újságcikkekben, tudományos dolgozatokban, sőt már politikai vitákban is. A rendszer kitalálói előtt valószínűleg a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztési módszere lebegett: mivel több szem többet lát, a bejegyzések egyre tökéletesednek.

A kontroll nélküli szerkesztési lehetőség azonban kiszolgáltatottá is teszi a lexikont. Van, hogy vandalizmusból törölnek szócikkeket, a vitatott fogalmak bejegyzéseinél pedig szerkesztési „háborúk” törnek ki. A marketing szellemű felhasználást tovább korlátozhatja, hogy az alapítók fontolgatják: némileg szigorítják a szerkesztés rendszerét. Az egyik incidens, ami erre sarkallta őket, az volt, hogy – ha csak pár percre is – de egy felhasználó XVI. Benedek pápa arcképét a Star Wars sorozat gonosz uralkodójának képére cserélte ki.

A Wikipedia számokban • Jelenleg világviszonylatban ez az 57. legnépszerűbb weboldal • Több mint 200 nyelven érhető el • Angolul 678 ezer szócikk, egyéb nyelveken mintegy egymillió, ebből magyarul 14,5 ezer szócikk található benne • A San Diegó-i központban 29 szerveren tárolják a bejegyzéseket • Kiegészítőként szótár, idézetgyűjtemény, útikönyv, könyvek, videó és hanganyagok külön-külön gyűjteménye is elérhető, ezek tartalma is szabadon felhasználható Net: www.wikipedia.hu

„Jó dolog, hogyha valaki megpróbálja összegyűjteni a világ összes emberének tudását, azonban a nyílt rendszer nem nyújt védelmet a rosszindulatú bejegyzésekkel vagy a közkeletű tévedésekkel szemben, így felmerülhet a hitelesség kérdése” – véli Nemes Dániel, a Filter:max stratégiai igazgatója. Szerinte mint minden forrást, ezt is össze kell vetni az ember korábbi ismereteivel, mivel azonban rengetegen kontrollálják a szócikkeket, nem feltétlenül kell kételkedni azok megbízhatóságában.

A kizárólag adományokból fenntartott Wikipediának az idén már két internetes cég is felajánlotta segítségét. Mind a Yahoo!, mind pedig a Google szervereket kínált fel a lexikon cikkeinek tárolására. Természetesen ez nem jelent változást a tekintetben, hogy a tartalom továbbra is ingyenes és reklámmentes marad.

A Wikipedia mögött álló Wikimedia Foundation – vélhetőleg az enciklopédia sikerén felbuzdulva – újabb projektekbe is belevágott. Ilyen a könyveket és hosszabb szövegeket tároló Wikibooks, a közösségi újságírást bátorító Wikinews, a szabadon felhasználható képeket, hangokat videókat gyűjtő Wikimedia Commons, a Wiktionary szótár, továbbá az idézeteket csoportosító Wikiquotes.