A magyar is a devizát szereti
Az autó- és lakáspiacon kezdődött, mára viszont minden hiteltípusnál jellemző, hogy a hazai bankok lakossági ügyfeleinek zöme is euró vagy még inkább svájci frank alapon vesz fel kölcsönt (lásd a fenti ábrát). A PSZÁF harmadik negyed-éves jelentése például rámutat: szeptember végén a devizaeszközök aránya már elérte a bankszektor összesített mérleg-főösszegének közel 37 százalékát (2004 végén: 33,2 százalék volt). Az eszköz-állomány 1650 milliárd forinttal bővült, ennek 67 százalékát a devizaeszközök növekménye adta.
Az év eleje óta kihelyezett jelzálogkölcsönök kétharmada is devizaalapú, ám a Napi Gazdaság által hivatkozott lengyel lap, a Gazeta Wyborcza megerősített információi szerint a Lengyel Bankszövetség a devizahitelek korlátozását vagy betiltását kezdeményezte a bankfelügyeletnél.
Véleményük szerint ezzel az ügyfelek érdekében járnának el: megvédenék őket az árfolyam-ingadozástól és a törlesztőrészletek drágulásától.
Nem tudnak majd törleszteni
A hitelintézetek ugyanis attól tartanak, hogy a devizában eladósodott több százezer banki ügyfél a zloty gyengülése miatt teljesíthetetlen pluszterhekkel szembesül. A lengyel lap vélekedése szerint ugyanakkor ennél is kedvezőtlenebb lenne, ha a devizahitelektől megfosztanák a lakossági ügyfeleket, azok ugyanis még mindig olcsóbb megoldást jelentenek a zlotyalapú konstrukciókhoz képest.
A felügyelet egyelőre gondolkozik a javaslaton, de véleményük szerint a valutahitelek betiltása rengetek embernek lehetetlenné tenné például a lakásvásárlását.
A lapnak nyilatkozó pénzügyi tanácsadók szerint a jelenlegi ügyfelek mintegy harmada nem jutna kölcsönhöz, mert keresete túl alacsony a zlotyhitel felvételéhez. Rosszul járna számos bank is: a Millennium Bank jelzáloghiteleinek például 90 százaléka külföldi valutában jegyzett.
