A 22 ország 600 vállalatát értékelő nemzetközi vizsgálat szerint a komplex IT-projektek jelentős része nem termeli a remélt értéket – a válaszadók csaknem fele jelezte, hogy az elmúlt évben legalább egy területen sikertelen volt saját informatikai projektje. A KPMG hasonló, 2003-as felmérésében még a megkérdezettek 57 százaléka válaszolt hasonlóan. A jelentés legfőbb tanulsága ennek ellenére is az, hogy a cégek 86 százaléka panaszolta: a projekt végeredményekor a kitűzött megtérülési célok akár negyedéről is le kellett mondaniuk. Bár a jelentésben nem vizsgáltak hazai projekteket, Székely Zoltán, a magyarországi KPMG informatikai tanácsadással foglalkozó partnere szerint a főbb megállapítások – a várt haszon elmaradása illetve a nem kellően hatékony projektmenedzsment – nálunk is jellemzőek.
A majdnem jó is elég jó
A jelentés szerint tavaly a vizsgált szervezetek 81 százalékánál nőtt az új fejlesztések száma, és 88 százalékuknál nőtt a projekt összetettsége, míg a fejlesztésekre szánt költségvetés összesen 79 százalékkal emelkedett.
A felmérés egyik irányítója, Mark Tims a KPMG IT-fejlesztésekért felelős partnere szerint a projektek számának és összetettségének növekedése mögött az esetek 74 százalékában az új termékek, szolgáltatások és az üzleti folyamatok fejlesztése áll. A megkérdezett cégek 48 százalékában a projektek számának növekedését technológiai frissítések indokolták, míg a cégek 24 százalékában a szabályozási környezet változása és az azoknak való megfelelés vezetett a projektek számának növekedéséhez – mondta Tims.
Tims benyomása az volt, mintha a ‘majdnem jó is elég jó’ mentalitás érvényesülne ezen a téren, ugyanis azért, hogy a projektek várt megtérülésének jelentős része nem realizálódik, senki sem felelős.
Miközben a cégek felsővezetése egyre inkább mérhető üzleti hasznok elérése érdekében engedélyezi a projekteket, a cégek 59 százaléka sem informálisan, sem formálisan nem ellenőrzi, hogy a kitűzött megtérülési célok teljesülnek-e. Ebből az is következik, hogy a remélt haszon elmaradásának aránya a valóságban a mértnél is nagyobb lehet – vélekedik Egidio Zarrella, a KPMG információkockázat-kezelési szolgáltatásokért felelős globális partnere.
Hasonló tapasztalatok Magyarországon is
A magyarországi KPMG informatikai tanácsadással foglalkozó partnere, Székely Zoltán szerint a helyi IT-fejlesztések nemzetközi összehasonlításban ugyan általában kisebb volumenűek, de nálunk is egyre összetettebbek. Ahogy nő a projektek komplexitása, a projekt jogosultságát nálunk is egyre inkább a remélt előnyök alapján ítélik meg, szemben a hagyományos idő- és költségkeretnek való megfeleléssel, ám ez a megközelítés még inkább a projektet engedélyező döntéshozatalra jellemző, és kevésbé a projekt megvalósítására, illetve a tényleges haszon mérésére.
Amikor a cég vezetése egy tervezett nagyobb informatikai fejlesztésről dönt, akkor nálunk is előtérbe kerülnek a mérhető üzleti hasznok, de a projekt megvalósításakor és a végső értékeléskor már nem ezek a legfőbb mérőszámok – azaz a nemzetközi eredményekhez hasonlóan, nálunk is jellemző, hogy a fejlesztés során a várt haszon egy része egyszerűen elvész, vagy egyszerűen nem ismert – hangsúlyozta Székely.
Szerinte ennek fő oka az – a nemzetközi tendenciához hasonlóan –, hogy az egyre összetettebb hazai IT-fejlesztések irányításánál gyakran hiányzik a megfelelő projektmenedzsment.
