Keksz Zsolt valótlannak nevezte a Nébih azon állítását, hogy a szarvasgomba pesto nem szarvasgombából, hanem vásárolt csiperkegombából készült, szarvasgombás olaj ízesítéssel. Kiemelte, hogy a szarvasgombás pesto csiperkegombából, szarvasgombából, olajból, sóból és borsból készül. Ezek megtalálhatóak a termék címkén is
Szabad szemmel is láthaó
A pesto mint élelmiszer, több alkotórész összeházasításából készül a világ minden táján. Így ez a pesto is több alkotórészből készült, de a vizsgálatok nem mutathatták ki azt, hogy a termék nem tartalmaz szarvasgombát, mivel az szabad szemmel is látható és ízlelhető – hangsúlyozta az MTI-nek szerdán küldött közleményében.
Kifogásolta a Nébih azon kijelentését is, hogy ő állította elő a botulizmust okozó termékeket. Hangsúlyozta, megkeresésére a hivatal azt válaszolta, hogy az ügy folyamatban van, csak részeredmények vannak, és a termelő eddigi rendelkezésére álló információk alapján minden vizsgálat negatív.
A terméket nem tudták beazonosítani
A Nébih még kedden közölte, hogy a júniusi botulizmus-megbetegedések előidézésében érintett termékeket az egri kistermelő állította elő, két termék, a szarvasgomba pesto, illetve a humusz a “gyanúsítottak”, és az már kiderült, hogy a szarvasgomba pesto nem szarvasgombából, hanem vásárolt csiperke gombából készült, szarvasgombás olaj ízesítéssel.
Hozzátették ugyanakkor azt is, hogy a kistermelő megbetegedést közvetítő termékeinek gyártása nagy valószínűséggel 2013 második felében történt, de termelési dokumentumok hiányában és eltérő lejárat alkalmazása mellett konkrét tételt, tételeket beazonosítani nem lehetett. Az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság 60 nappal meghosszabbította az élelmiszerbiztonsági vizsgálatot.
