A magyarországi lottózás történetének harmadik legnagyobb nyereménye 2 milliárd 302 millió 41 ezer 279 forintot jelent az egyetlen öttalálatos szelvény tulajdonosának. Abban, hogy a mesés nyeremény biztos helyre kerüljön, az állami lottómonopólium is segítséget nyújt (készpénzben például nem lehet kérni a nyereményt), a százmilliók közép-, illetve hosszú távú menedzseléséhez azonban (hacsak nem rendelkezik a nyertes komoly üzleti tapasztalattal), alighanem szüksége lesz egy vagy több személyes befektetési tanácsadóra.
A FigyelőNet személyes befektetési és pénzügyi tanácsadói az alábbi linkre kattintva érhetőek el. Igaz, őket csak a nyilvános fórumban lehet kérdezni, ami nem biztos, hogy jó a nyertesnek.
A bankok által nyújtott privátbanki szolgáltatásokkal érdemes csínján bánni, hiszen – mint a Figyelő egy korábbi számában írja – az elitszolgáltatás gyakran alig takar többet az átlagos ügyfélkezelési gyakorlatnál.
Persze lehet, hogy az új ügyfél és a befektetni kívánt összeg láttán elérzékenyülnek majd a privátbanki ügyfeleket csalogató bankok. Ha mégsem, akkor a pénzt, kisebb részekre osztva, több bank, különféle betétszámláján parkoltathatjuk. A semminél ez is jobb, 3 százalék körüli éves kamatlábbal számolva havi 8 millió forint a fizetett kamat, igaz, így hosszú távon, reálértékéből sokat veszít az ötös.
Egy kis segítség a nyertesnek: a linkre kattintva a Kalkulátor szolgáltatásunkat találja, ahol kiszámolhatja, hol fizetik a legmagasabb kamatot betéte után.
Relatíve „rossz” a helyzet, ha folyószámlán szeretnénk tárolni a pénzt (éves kamatláb 0 és 3 százalék között, kivételes esetekben 7 százalék, a különböző kondíciókat lásd itt: folyószámla-konstrukciók összehasonlítása); vagyis sokkal jobban jár a befektető, ha pénzének legalább egy részét azonnal állampírra váltja, ahol jóval a betétek és folyószámlák feletti kamattal fejelhetjük meg szerencsés vagyonunkat, sőt egyes bankoknál, komolyabb vásárlás esetén, egyedi árfolyamot is kaphatunk.
Szakértői rovatunk befektetési részlegének egyik tagja, az ING Bank elemzője, Czipó György bátrabban merítene az átlagos magyar befektetőnél, aki a fialtatásra váró tőke csupán 7-8 százalékát fekteti részvényekbe, szemben a térségben, például a lengyel piacon megszokott 35, vagy a Nyugat-Európában szokásos 40-45 százaléktól. Czipó a 2,3 milliárd forint 60 százalékát tartaná állampapírban, vagy választana más, garantált hozamú befektetési formát. A főnyeremény maradék részét magyar blue-chipek, valamint néhány régiós, cseh és lengyel papír vásárlására fordítaná.
Meghatározó tulajdonosként azonban szóba sem jöhet a szerencsés, ha a mesés összeggel egy-egy komolyabb magyar multiba szeretné bevásárolni magát (az OTP-ből még egy ezredrészt sem birtokolna, ha a teljes nyereményt a bank részvényeire költené), kisebb tőzsdei cégekben viszont, mint például a Pannonplast vagy a Graphisoft, így már nem csupán mázlistának, de cégtulajdonosnak is érezhetné magát.
