A bérek és a vásárlóerő növekedésével párhuzamosan Magyarországon is nőtt a kiskereskedelmi forgalom, ugyanakkor 2004-ben is folytatódott a nagyméretű bevásárlóközpontok fölénye.
A napi fogyasztási cikkek forgalmának 22 százaléka hipermarketekben bonyolódott, de az élelmiszerek szegmensét figyelve a bevásárlóközpontok szerepe – köszönhetően a vidéki városokban tapasztalt terjeszkedésüknek – még nagyobb, 26 százalékos. 2001-ben az öt legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi cég a piac 48 százalékát, egy évvel később már 51 százalékát uralta, s arányuk a jövőben várhatóan még tovább növekszik – állapítja meg a tanulmány.
Kevés az internet
Egyre nagyobb az érdeklődés a kiskereskedelmi szegmensen belül a háztartási és kertészeti felszerelések, valamint a bútorok iránt, s továbbra is kezdeti stádiumban van az elektronikus kereskedelem Magyarországon. Az internet-eléréssel rendelkezők száma ugyan 20 százalékkal emelkedett, de az még így sem éri el a kelet-közép-európai régió átlagát – mutat rá a PwC tanulmánya.
Árérézékeny a magyar piac
A fogyasztói kiadásokat tekintve feltűnő, hogy míg az élelmiszerekre és üdítőitalokra elköltött összeg aránya 34,9 százalékról 30,5 százalékra esett vissza, a közlekedési kiadásoké 8,8-ról 10,4 százalékra nőtt. A magyar piac még mindig nagyon árérzékeny, ami az olcsó termékekre specializálódott diszkontáruházaknak kedvez. A márkahűség még messze elmarad a nyugat-európai átlagtól.
A PricewaterhouseCoopers kiskereskedelmi és fogyasztói trendeket elemző tanulmánya 20 ázsiai és kelet-közép-európai ország gazdasági helyzetét és fogyasztói trendjeit vizsgálja. A 20 országból hét – Kína, India, Vietnam, Törökország, Oroszország, Románia és Bulgária – élvez kiemelt figyelmet a kiskereskedelemben és a fogyasztási cikkek piacán befektetni szándékozó vállalatok körében.
