A Budapesti Értéktőzsde elnöke a kormányfőnek küldött levelében üdvözölte a kormányzatnak a tőzsde élénkítésére tett lépéseit; úgy vélte, ezektől javul majd a hazai tőkepiac versenyképessége.
Sikertörténetek
Szerinte a még hátralevő privatizációs folyamat során a tőzsde lenne a megfelelő terep, úgy, ahogy Szalay-Berzeviczy szerint annak idején a Mol, az OTP, a Richter és a Magyar Telekom esetében is ez volt a legjobb megoldás. Ezek a vállalatok a tőzsdén keresztüli magánosítás után – magyar menedzsment irányításával –, európai méretekben is sikeres, versenyképes és erős vállalatbirodalommá alakultak – állítja a tőzsdeelnök.
BA-privatizáció
A levél szerzője szerint mindebből az következik, hogy a ferihegyi repülőteret üzemeltető társaság többségét is a börzén keresztül magánosítsák.
„A kormány a Budapest Airport Rt.-t szakmai befektetőnek kívánja értékesíteni. Ugyanakkor, a Budapesti Értéktőzsde elnökeként fontosnak tartom, hogy a kormány figyelembe vegye és védje a magyar tőkepiac, azaz a nyugdíjpénztárak közel 3 millió tagjának, a lakossági befektetőknek és a befektetési szolgáltatóknak az érdekeit.” Ezért „szeretném kérni és javasolni, hogy a Budapest Airport Rt. eladására kiírandó új pályázatba kerüljön be pótlólagos feltételként a szakmai befektető részvényeinek vagy a Budapest Airport Rt. részvényeinek a bevezetése a Budapesti Értéktőzsdére” – áll a nyílt levélben.
Előzmények
A privatizációs szervezet augusztus végén hozta nyilvánosságra a BA Rt-ért jelentkező 9 cég közül annak az ötnek a nevét, amelyek rákerültek a rövidített listára. Az öt vállalat – a brit BAA, a frankfurti repteret üzemeltető Fraport AG és a Deutsche Bank AG konzorciuma, a Copenhagen Airports A/S, a német Hochtief AirPort GmbH. és a Hochtief AirPort Capital GmbH. konzorciuma és az ausztrál Macquarie Airports Holdings Ltd. Az ÁPV Rt. szerint a kilenc ajánlat 202-390 milliárd forint közötti volt, és meg nem erősített információink szerint a versenyben maradt cégek mindegyike legalább 300 milliárd forintot kínál a BA Rt. 75 százalék mínusz 1 szavazatot megtestesítő részvénycsomagjáért.
Ám eközben az üzemi tanács pert indított, melyben azt kifogásolta, hogy a munkáltató nem tett eleget a munka törvénykönyvében előírt egyeztetési kötelességének a privatizáció kiírása előtt. Az augusztus végén kihirdetett elsőfokú, nem jogerős munkaügyi végzés érvénytelenítette a BA privatizációs kiírását, miután helyt adott az üzemi tanács kifogásának. A Fővárosi Bíróság az elsőfokú határozatot jóváhagyta, melynek értelmében érvénytelennek nyilvánította a BA részvényeire vonatkozó privatizációs kiírást.
A mostani pályázatra várhatóan a megsemmisített tender második fordulójába jutott öt befektetőt hívják majd meg, vagyis a német Hochtiefet, a Fraportot, a brit BAA-t, az ausztrál Macquarie-t és a dán Copenhagen Airports-t.
A BA Rt. számokban
A Budapest Airport Rt. tavaly konszolidáltan 32,97 milliárd forint nettó árbevételt ért el. A kamatfizetés, adózás, értékcsökkenési leírás és amortizáció előtti nyereség (EBITDA) az árbevétel 47 százaléka, 15,43 milliárd forint volt. A bevételekből a légiforgalmi bevételek 19,74 milliárd forintot tettek ki, a földi kiszolgálásból 3,71 milliárd forint bevétel származott és a kereskedelmi bevételek 7,89 milliárd forinttal járultak hozzá az éves árbevételhez. A legnagyobb jövedelmezőséget a légiforgalmi- és a kereskedelmi tevékenység mutatott 58, illetve 52 százalékos EBITDA-hányaddal.
