Túlságosan nagy adminisztratív terhet ró az engedélyért folyamodó vállalatokra a rovarirtószerek párhuzamos importját szabályozó 89/2004-es kormányrendelet – véli a bizottság. Brüsszel szerint túl bonyolult annak megállapítása, hogy a behozni kívánt termék hasonló más, korábban engedélyezett rovarirtószerekhez, vagy azonos-e azzal. Az EU-jog értelmében az ilyen készítmények importját nem szabad meggátolni abban az esetben, ha azt egy másik tagországban már engedélyezték, és hatóanyaga azonos vagy eléggé hasonló egy, a célország piacán jelen lévő másik termékéhez.
A magyar médiatörvény egy pontjával kapcsolatban is magyarázatot kért hazánktól az unió. Azt kifogásolja, hogy a törvény a kábelszolgáltatók műsorelosztási jogát akkora területre korlátozza, amelyen az ország lakosságának legfeljebb egyharmada él. Ez behatárolja a kábelszolgáltatók piaci konszolidációjának lehetőségét, és ezzel sérti a közösségi távközlési irányelvet – véli a bizottság.
Az utóbbi napokban három további ügyben is hivatalos figyelmeztető levelet postáztak a magyar kormány címére. Ezek három irányelv – a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárásról szóló 1998/34/EK, a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyekről szóló 1994/22/EK, valamint a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001/24/EK számú – hibás átvételét kérik számon. A gépjárművek regisztrációs adójával kapcsolatban is eljárást indított az EU.
Az utóbbi időben tehát megszaporodni látszanak az uniós előírások átvételével kapcsolatos kifogások. Tudni kell azonban, hogy a biztosi kollégium negyedévente hoz döntést egy sor jogsértési ügyről, így az eljárások hirtelen gyarapodása nem jelent feltétlenül súlyos kritikát. A legutóbbi, szeptember 7-i összegzés szerint hazánk a középmezőnyben foglalt helyet a direktívák átültetése szempontjából: a 2611 jogszabályból alig 25-nél van elmaradásunk.
