Várhatóan e tendencia fennmarad az év hátralévő részében is – nyilatkozta a Világgazdaságnak Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.
A gázolajkereslet kézenfekvő oka a gazdasági növekedés, amely több szállítást igényel. Valószínűnek látszik ugyanakkor, hogy a vállalati autók egy részét Otto-motorosról dízelre cserélik. Mivel ezek sokat mennek, és az általuk megtett út nincs összefüggésben az üzemanyag árával – vagyis ez a piaci szegmens is meglehetősen alacsony árrugalmasságú –, e változás is a dízelfelhasználás növekedésének kedvez. A magánszférában már tart a váltás a benzinüzeműről a dízelre.
A lakossági szférában egyre jellemzőbb a takarékoskodás az üzemanyaggal, ugyanakkor benzinfajtánként más és más oka lehet a forgalom esésének. A 91 oktánost nem forgalmazza a Mol tavaly május 31-től, a gyártását pedig már korábban abbahagyta a termék kétszázalékosnál alacsonyabb piaci részesedése miatt. Ezt az amúgy szabvány szerinti minőséget gyakorlatilag senki nem importálja. Az eddig 91 oktános benzint vásárló autósok nyilván 95 oktánosat vesznek. Utóbbi forgalmának viszonylag kicsi visszaesésében lényegesebb ok lehet, hogy a 98 oktános korábbi vásárlóinak jelentős része áttért a 95-ösre, mert tavaly október 15-től nem kerül központilag ólompótló a 98 oktános benzinbe.
A magyar, a cseh, a lengyelországi és a romániai üzemanyag-forgalom a közép- és kelet-európai eladások 81 százalékát tették ki 2004-ben – áll a Datamonitor közelmúltban készült jelentésében. Ezen országokban 2000– 2004 között évi 3,4 százalékkal nőtt a benzin- és dízelolaj-felhasználás, vagyis jobban, mint a régió egészében. Ugyanakkor a térségen belül éppen Magyarországon a legkisebb az üzemanyagpiac további növekedésének az esélye. 2000–2004 között az egy főre jutó üzemanyag-felhasználás évi 8,3 százalékkal esett, a piac kifulladóban van.
