McCreevy egyebek mellett kétségét fejezte ki Kovács László adóügyi biztos azon javaslatával kapcsolatban, miszerint az EU 3-4 éven belül alakítson ki egy közös társasági adóalapot. Mint mondta: ahhoz, hogy közös alapot alkossanak, először abban kellene egyezségre jutni, hogy mi alkotja az adóztatható profitot. Még ha ebben sikerülne is megegyezni, a jogharmonizációhoz vezető útnak még mindig csak a harmadán állnának és a neheze még csak ezután jönne.
Egyes szakértők vitatják, hogy egy egységes adóalap nem vezetne a vállalatok hatékonyabb működéséhez még ha javulna is az átláthatóság és a könnyebbé válnának a számítások.
Egyes vélemények szerint viszont ez lenne az első lépés az adóharmonizáció felé.
Ellenzők
Az EU tagállamaiban az adószabályozásra a nemzeti versenyképesség alapjaként tekintenek, ezért néhányuk erősen ellenzi az adóharmonizáció bármilyen elemét.
Írország is az ellenzők táborába tartozik, hiszen az alacsony társasági adó nagyban segítette őket a külföldi tőke vonzásában, amit a közép-kelet-európai régió országai is követendő példának tekintenek.
Németországban a cigaretta, Svédországban a bor
Mint ismeretes az EU-ban már most is léteznek közös szabályozások bizonyos termékek forgalmi alapú adóira vonatkozóan.
Ilyen ügyben a bizottság éppen csütörtökön hozott egy döntést Németország ellen. Ebben a luxemburgi központú bíróság Berlint arra kötelezte, hogy a sodort cigarettákat is a gyári csomagolású cigarettákra érvényes adóval sújtsa.
A „sticks” néven ismert népszerű termék körülbelül fele annyiba kerül, mint a hagyományos cigaretta az országban érvényes, dohányárukra kivetett adók miatt.
Az uniós vezetők az Euobserver információi szerint Svédországot is bíróság elé citálnák a borra kivetett magas adók miatt. A bizottság szerint ugyanis az importőröket az adó hátrányosan érinti.
