Egyes egyházi személyiségek – közülük is első helyen XVI. Benedek pápa, igaz, még Ratzinger bíborosként írt levelében – azért kárhoztatják, mert Harry Potter, úgymond, megrontja a fiatalokat, fogékonnyá teszi őket az ezoterikus bűbáj, a varázslás iránt. Az állatvédők „csőrét” viszont az bántja, hogy Harry hóbaglyot tart (a filmben ráadásul egy ijesztően szűk kalitkában), emiatt gyerekek tömegei ostromolják szüleiket a házi kedvencnek nem alkalmas madárért.
Roham Franciaországban. A muglik elkapkodtáka hatodik kötetet.
Ágyúval bagolyra? A felhajtás nem ok nélküli: „minden idők legnépszerűbb gyerekkönyvének” ugyanis egyre több részlete varázsolódik át a mi világunkba is. Magyarországon is Kviddics Szövetség alakult, és a regényből ismert Reggeli Próféta újságot is kiadják. A kiskorúak nyári táborokban sajátíthatják el a mágia csínját-bínját, a Mars csokimárka gyártója Mindenízű Drazséval rukkolt ki. A könyv kifejezései átkerültek a köznyelvbe, s a szemfüles gyártók sem haboztak a potteres társasjátékok, plakátok, bögrék, főnixtollból készült varázspálcák és más kellékek piacra dobásával. Az 1998-as első megjelenés óta a varázslótanonc jelen van az életünkben. Az alig két hete, látványos külsőségek és korábban legfeljebb a hadiiparban alkalmazott titkolózás közepette megjelent hatodik rész, a „Harry Potter és a félvér herceg” máris eladási rekordokat döntöget: az első huszonnégy órában világszerte tízmillió példányt kapkodtak el a muglik a műből. A nagyság átka: már hetekkel a hivatalos forgalmazási premier előtt „felvarázso?ták” a szöveget az internetes fájlcserélőkre, Indiában pedig szamizdat kiadásokat kínálnak, az eredeti ár harmadáért.
FELHAJTÁS. Mit tud ez a szemüveges kölyökmágus, hogy ekkora felhajtás támadt körülötte? A könyvre épített marketinggépezet csak félig magyarázza a Potter-őrületet, az első három kötet ugyanis még „csendben”, különösebb kampány nélkül jelent meg világszerte, s az olvasók kapták fel. Az ezredforduló táján viszont már masszív reklám is támogatta a kultuszt, amit tovább növelt a megfilmesítés – a Warner Brothers adaptációja aggályosan ragaszkodott az eredeti sztorihoz –, továbbá a színpadra vitel, végül, de nem utolsó so?ban a „merchandising”, azaz a történethez kapcsolódó, megvehető tárgyak özöne. Zseniális marketingfogás: a filmben maga a címszereplő magyarázza a barátjának, milyen nagyszerű dolog Harry Potter-matricákat gyűjteni. A kommercializálódásnak kedvez, hogy a regény mesevilága igen koherens, sokban hasonlít a mi mugli valóságunkra, tele megvehető árucikkekkel, a csokibékától kezdve a legújabb lökhajtásos seprűig.
SZÁMMÁGIA
„Ha egy földön kívüli belenézne az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet közelmúltbeli aktáiba, azt hihetné, hogy Harry Potter a Wall Street egyik vezető bankját irányítja” – hangzik az amerikai Forbes magazin aforizmája. Egy halom cégnek ugyanis – elsősorban a könyv-, film- és játékiparból – a mágustanonc varázspálcájától függ az árbevétele és a részvényárfolyama.
• A sorozat első hat kötetéből eddig világszerte összesen 250 (más források szerint 270) millió példányt adtak el, ezzel a harmadik a Biblia és a Mao elnök gondolatait rejtő piros könyvecske mögött.
• A Google internetes kereső a főhős nevére több mint 22 millió találattal válaszol.
• Az első három rész megfilmesítése 1,6 milliárd dollárt hozott a Warner Brothersnak, további 750 milliót pedig videón és DVD-n.
• A Scholasticnak, Rowling amerikai kiadójának tavaly 26 százalékkal visszaesett a forgalma, mert abban az évben nem jelent meg új Potter-könyv.
• A brit kiadó, a Bloomsbury tőzsdei árfolyama egy nap alatt 6,2 százalékkal nőtt, mikor a cég bejelentette, hogy a hatodik kötetre leadott megrendelések száma meghaladja a várakozásokat, és idei nyeresége legalább 20 millió font lesz.
• A Harry Potter mára világmárka lett, értékét a Forbes 1 milliárd, a BusinessWeek 4 milliárd dollárra becsüli.
• A Forbes magazin 576 millió fontra taksálta tavaly az írónő, J. K. Rowling vagyonát, ezzel ő lett a leggazdagabb angol nő, megelőzve II. Erzsébet királynőt.
• Magyarországon egy kis kiadó, az Animus csapott le a jogokra, a társaság tájékoztatása szerint az első öt kötet eddig összesen 1 millió példányban kelt el. A hatodikat magyar nyelven jövő februárra várják, ugyanis Tóth Tamás Boldizsár, az eddigi kötetek fordítója akkora készül el a munkával.
A regényfolyam hódítását firtató tanulmányok általában megjegyzik: a szerzőnek sikerült eltalálni az akciódús rajz- és tévéfilmeken nevelkedett gyerekek tempóját. „Minden bekezdésben történik valami érdekes, felbukkan egy titokzatos ember, elhangzik egy humoros szó és a történetbe újabb és újabb szálak kapcsolódnak a folytatás ígéretével” – hívta fel a figyelmet a siker egyik lényegi elemére 2001-es tanulmányában Boldizsár Ildikó, a könyv egyik első hazai elemzője. „A Harry Potter nem a semmiből pattant ki, kapcsolódik A Gyűrűk Urához, a ma divatos ezoterikához, a gyors vágások pedig a film és tévé diktálta tempót viszik?be az olvasás világába. Mindez a felnőttirodalomban nem ismeretlen, de a gyerekek világában újszerű” – ad hasonló receptet Nagy Attila is.
AZONOSULNAK VELE. A népszerűség további kulcsa lehet, hogy a szemüveges, kicsit esetlen, de kitartása révén és barátai segítségével végül sikert elérő Harry olyan figura, akivel sok gyerek azonosulni tud. A nevelőszülőknél felnövő árva helyzete pedig ismerős lehet a csonka családban, a szülő új élettársa mellett felcseperedőknek. Ráadásul a népmesei „legkisebb fiú” története, aki tehetsége, szorgalma révén boldogul, az írónő saját sikersztorijában is ismétlődik. A munkanélküli, gyermekét egyedül nevelő elvált nő, aki segély?n élve, füstös kávéházakban írta meg a Harry Potter első kötetét, mára milliárdos vagyon birtokosa.
Az ezoterika iránt meglóduló érdeklődéssel is magyarázzák a sorozat sikerét. „A misztikum mindig is vonzotta a gyerekeket, a „kicsi vagyok, de varázserőm lesz, és minden rosszat el tudok tüntetni” jó élmény a számukra” – véli egy gyerekpszichológus, aki azt tapasztalta: rengeteg „páciense” meséli, hogy ez a kedvenc könyve, és mindjárt hozzáteszik, hogy a Bűbájos boszorkák tévésorozatot is nézik.
A szülőket megosztja a Potter-láz. Vagy nagyon szeretik, vagy tiltják tőle csemetéjüket. Az egyik szokásos kifogásra felelve, a pszichológus nem tartja túl erőszakosnak a regény világát: „A népmesék is véresek, igaz, hogy a mese évszázadok alatt letisztult szimbolikus jelentéssel bír, a Harry Potterben megismert mitológiai világ pedig egyetlen ember fantáziaszüleménye”. A varázslók birodalmában sok olyan elem szerepel, amely a mi kultúrkörünkben idegen. Az unikornis vagy a főnix jelentését nem tudják olyan?egyszerűen dekódolni a gyerekek, mint a magyar népmesékből ismert rókáét, rózsáét, királyfiét vagy tündérét. Igaz, ma mindenfelől árad a misztikum a kicsikre, s a rajzfilmek története is sokszor megfoghatatlan és végeláthatatlan: nincs igazi cselekmény, nincsenek jellemek, csak folyamatos veszély, harc az ismeretlen ellenséggel. Ennél a Harry Potter misztikuma jóval megfoghatóbb. „Zavartabb gyerekeknél előfordul, hogy összekeverik a vallást a mesékkel és a boszorkánysággal, esetleg az ufókkal, hiszen azok ?s felülről jönnek. De ez már nem a Harry Potter hibája, ezt csak a szülő odafigyelése segíthet tisztázni” – véli a pszichológus.
