Túl a nehezén

Több high-tech cég, köztük például a Nokia és az SAP jelentett be nagyobb beruházást Magyarországon a közelmúltban. Mik az Intel tervei hazánkban, illetve Közép- és Kelet-Európában?

– Ez a régió a világ egyik leggyorsabban növekvő piaca. A termékeinket itt nagyszámú disztribútor értékesíti, emellett több oktatási programban is részt veszünk az egyetemeken, de tőkebefektetési tevékenységgel is jelen vagyunk. Természetesen keressük a lehetőséget új beruházásokra, de ez alatt nem gyártóbázisok építését, hanem K+F központok létrehozását értem, elsősorban az egyetemekkel való együttműködés keretében.

– Elárulna erről többet?

– Konkrét tervünk még nincs. Ha valahol elindítunk egy beruházást, akkor az első lépés általában az oktatási intézményekkel való közös kutatás, ezt követi az önálló K+F bázis létrehozása, és csak a következő szakaszban kerülhet sor gyártás telepítésére, már ha ez egyáltalán bekövetkezik. Indiában és Oroszországban például egyetemi programokban is részt veszünk és önálló kutatóegységünk is van. Kínában e kettő mellett gyártással is foglalkozunk. De ezek mindig egymást követő lépések.

Craig R. Barrett

66 éves, a Palo Alto-i Stanford Universityn Ph. D. fokozatot szerzett anyagtudományból, majd ugyanott professzori kinevezést kapott
1974 óta dolgozik az Intelnél, 7 éve elnök-vezérigazgató
Két hónap múlva nyugdíjba megy, és a vállalat elnöki posztját fogja betölteni, utódja a vezérigazgatói székben Paul Otellini lesz

– Milyen elvárásokat támasztanak a magyar oktatási rendszerrel szemben?

– Minden oktatási rendszertől ugyanazt várjuk el: legyenek jól képzett diákok, akik részt vesznek a közös kutatásban, legyenek továbbá laboratóriumok, az Intel pedig segít a szükséges berendezések megszerzésében.

– Ha már Kínát említette: mekkora konkurenciát támasztanak cégének az alacsony költségekkel operáló távol-keleti gyártók?

– A japán társaságokkal 25 éve versengünk, a tajvaniakkal 10 éve, most pedig a kínai cégek ellen küzdünk. Világossá kell tennem azonban, hogy az integrált áramkörök gyártásánál az alacsony bérköltségnek nincs akkora jelentősége. Ez egy technológia-intenzív iparág, inkább tőkét igényel, emellett az anyagköltség tesz még ki nagyobb hányadot a ráfordításokból. A munkaerő a termelési költségeknek csak a 10 százalékát adja, míg a tőkeköltség 25-30 százalékot. Egyes országokban, mint Magyarországon is, a társasági adó rátája is szerepet játszik a befektetéseknél. Nem véletlen, hogy Írország, ahová az Intel is telepítette európai gyártóüzemét, az elmúlt évtizedben az Európai Unió talán legsikeresebb gazdasága volt a maga csupán 10 százalékos társasági adókulcsával. 

Craig R. Barrett

– Októberben az amerikai Business-Week hetilap még arról írt, hogy komoly gondok vannak az Intel háza táján, több új termék kibocsátását késleltették, il-letve törölték. A tavalyi utolsó negyedéves eredményekről szóló gyorsjelentésük azonban már igen bizakodó volt, és rekordszintű eredménnyel és árbevétellel büszkélkedett. Mit tettek időközben?

– Valóban voltak problémáink 2004 első negyedében, de a harmadik negyedév már jól sikerült, és előrejelzéseink az idei első negyedévre is erős eredményeket mutatnak. Mivel az Intel a legnagyobb vállalat az iparágban és kis cégek ellen küzd, egy-egy hibát, egy termék elhalasztását vagy törlését az újságok mindig boldogan felkapják, és válságként interpretálják a szalagcímekben. Mindenki hibázik, mi is; 2004 első felében is elkövettünk néhány hibát a tervezés és a végrehajtás során. De aztán jobban összpontosítottunk a vezetési és tervezési kérdésekre, és úgy gondolom, most jó állapotban vagyunk, és továbbra is mi vezetjük az iparágat.

– Gordon E. Moore, az Intel egyik alapítója szerint a mikroprocesszorok számítási teljesítménye másfél-két évente megduplázódik. Ennek azonban a szilíciumtechnológia fizikai korlátokat szab. Ön tavaly azt nyilatkozta lapunknak, hogy az Intelnek még öt-hat csipgenerációra elegendő tartaléka van. Ez még mindig áll?

– Igen, jelenleg a 90 nanométeres sávszélességű processzorokat gyártjuk, de az idei év második felében kirukkolunk két új mikroprocesszorral, amelyek már a 65 nanométeres technológiával készülnek. Ezen felül még néhány típus várakozik a laboratóriumainkban, a következő a 40, majd a 25, végül a 10 nanométeres lesz, tehát várhatóan kétévente kijövünk egy új generációval.