Miközben a Reuters-poll felmérésében az elemzők 3,3 százalékos 12 havi inflációt vártak márciusra, a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint a pénzromlás ennél magasabb, 3,5 százalék lett. Megtört tehát az infláció tavaly május óta tartó csökkenése, ez azonban nem okozott pánikot a piacon, hiszen a konszenzus egyébként is enyhe emelkedést jelzett a februári, 3,2 százalék után. A fogyasztói árak februárhoz képest 0,7 százalékkal nőttek, az első negyedévben pedig átlagosan 3,6 százalékkal voltak magasabbak, mint előző év azonos időszakában.
A pénzromlást a háztartási energia (ezen belül leginkább az elektromos energia), a benzin és a szerencsejátékok árának emelkedése „segítette”, de a szezonalitás is közrejátszott, ugyanis az idényáras élelmiszerek kiemelkedően drágultak, és a ruházati cikkek árai is átlagot meghaladóan nőttek. Ugyanakkor jó hír, hogy a szezonálisan kiigazított alapdrágulás, a maginfláció tavaly márciushoz képest 2,8 százalék volt, ami mérséklődés a februári 3,1 százalékhoz képest.
A várakozások szerint a következő hónapokban még enyhén emelkedhet a pénzromlás üteme, főként az üzemanyagárak erőteljes drágulása miatt, a szakértők szerint azonban ez nem veszélyezteti az év végi 4 százalékos célkitűzést. A vártnál kissé nagyobb márciusi infláció miatt a piaci szereplők a jegybank monetáris tanácsának következő ülésétől csak 25 bázispontos vágást várnak a jelenleg 7,75 százalékon álló alapkamatból. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a kamatdöntésben az infláció mellett más tényezők – így a forint árfolyamának alakulása, a költségvetés hiányával kapcsolatos aggodalmak és a globális kockázatok – is közrejátszanak.
