A holland tulajdonú ING Bank nyerte meg a Dunabank üzletágainak értékesítésére a múlt héten kiírt pályázatot. A két pénzintézet közötti megállapodás értelmében a nyertes – a hitelportfólió nagyobbik részének kivételével – valamennyi üzletágat és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát átveszi február végéig, s március elsején a fiókok már ING néven fogadják az ügyfeleket.
Mint arról korábban beszámoltunk (Figyelő 1996/7. szám), a Dunabanknál választott sajátos “privatizációs” eljárás során a bankról leválasztott értékesebb részeket (lakossági betét-, vámpénztár- és bankkártya-üzletág) ajánlották fel értékesítésre. A csomagra információink szerint öt értékelhető pályázat érkezett: a Mezőbanktól, az OTP-től, az MHB-tól, a Konzum Banktól és az ING-től, de ezek közül csak a két utóbbi mutatott hajlandóságot a teljes banküzem és a hozzá tartozó személyzet átvételére. Végül – szoros versenyben – az ING ajánlata bizonyult a jobbnak, s bár a vételárat az érintettek üzleti titokként kezelik, annyit tudni lehet: a holland pénzintézet átveszi az igazgatóság kivételével a Dunabank teljes személyzetét (ez mintegy 310 főt jelent), a teljes betétállományt illetve a lakossági hitelállomány egy részét is. Rejtő E. Tibor, az ING Bank vezérigazgatója elmondta: egyelőre a Dunabank összes termékét tovább forgalmazzák, illetve működtetik majd a vámpénztárakat és a kártyarendszert is. Ez utóbbi átadásával kapcsolatban kiderült, hogy a magyar ING Bank egyelőre nem rendelkezik az ehhez szükséges Europay-szerződéssel, bár folyamatban van a licenc megszerzése. Mivel azonban a holland csoport az egyik legnagyobb kártyakibocsátó Európában, a vezérigazgató szerint nem ütközik majd különösebb akadályba az engedély megszerzése.
A Figyelőnek sikerült elérnie Jan Holsboert, az ING-csoport igazgatótanácsának tagját, aki a konszern további magyarországi terveivel kapcsolatban elmondta: a Dunabank megszerzése a magyar piacon tervezett terjeszkedésüknek csupán első mozzanata. Mivel azonban a “lépésről lépésre” való haladás elvét követik, a közeljövőben nem terveznek újabb befektetéseket a magyar bankszektorban. Azt azonban nem zárta ki, hogy – ha jó alkalom adódik – továbbra is ott lesznek az érdeklődők között. A holland vezető a magyar pénzintézetekbe történő beruházást egyébként meglehetősen kockázatos üzletnek minősítette, mivel ezek többsége állami tulajdonban áll, állami vállalatoknak hitelez, és mutatóik sok esetben messze elmaradnak a nemzetközi szint alsó határától. A Dunabank esetében ugyan – a hitelállomány leválasztásával – sikerült ezeket a kockázatokat mérsékelni, azonban vélekedése szerint csak az általuk végzett alapos átvilágítás után derül ki valójában, hogy milyen üzletet kötöttek. Hiszen hiába vannak a banknak jól működő üzletágai és kiterjedt ügyfélköre, az összességében mégis veszteségesen működött. Első céljuk ezért a banki tevékenység nyereségessé tétele és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások bővítése lesz, ennek érdekében a további beruházásoktól sem riadnak vissza. Fontosnak ítélte a fiókhálózat bővítését, számításai szerint az ING-től megszokott szolgáltatásokhoz legalább egy 10-15 fiókból álló országos hálózatra lesz szükség. Ez nemcsak a lakossági üzletág bővítése érdekében fontos, hanem azért is, hogy a már meglévő vállalati és magánügyfeleikhez is “házhoz” vigyék többrétű pénzügyi szolgáltatásaikat.
A csoport az angol Barings Bank megszerzésével meghatározó szerephez jutott a nemzetközi tőkepiacokon, ennek gyümölcseit a magyar ügyfeleiknek is fel kívánják majd ajánlani. Ez lényegében azt jelenti, hogy a bank vállalati ügyfelei a csoport leányvállalatain keresztül kiléphetnek a nemzetközi pénzpiacra, és ott különféle tranzakciókat bonyolíthatnak le.
Jan Holsboer elmondta még, hogy az ING nemcsak a bankszektorban és a biztosítási piacon tervez beruházásokat, hanem az ingatlanpiaci lehetőségeket is behatóan tanulmányozza. Már most folyamatban vannak különféle projektek – például mélygarázs építése a csoport Andrássy úti székháza mögött -, és ezek eredményességétől függően nem kizártak további ingatlan-beruházások sem.
