Ma kezdődik a nyugdíjpénztár-választásról szóló törvénymódosítások tárgyalása a parlamentben. Az indítványok szerint a magánnyugdíjpénztárak tagjainak személyesen kell kérniük azt, hogy továbbra is pénztári tagok maradhassanak. A Népszabadság a téma kapcsán arról ír, az előterjesztés nem érinti azt, hogy a foglalkoztatottak a félszuperbruttó szerint fizetik a személyi jövedelemadót, adóalapjukba beszámít a munkaadó tb-járuléka.
A parlamenthez benyújtott törvényjavaslat ugyanakkor csak azzal foglalkozik, hogy a munkaadók a továbbiakban nem nyugdíjjárulékot, hanem nyugdíj-hozzájárulást fizetnek . A lap emlékeztet arra, hogy a hatályos törvény szerint nyugdíj-biztosítási jogviszony csak úgy jöhet létre, ha a foglalkoztató teljesíti egyebek közt a járulékmegállapítás és a járuléklevonási kötelezettségét.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter viszont azt nyilatkozta, hogy a munkavállalók nyugdíjjogosultsága nem kapcsolódik a jelenleg 24 százalékos foglalkoztatói tb-járulékhoz. “A kormány értelmezése szerint a beszedett 24 százalék kizárólag az aktuális nyugdíjkiadások fedezetére szolgál, nem a biztosított saját nyugdíjának kiszámítására.”
Közben az is kiderült, hogy „adózniuk kell az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőknek a magán-nyugdíjpénztári reálhozam után”. Ezt Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott közölte. Szerinte a kabinet „eltökélt szándéka volt”, hogy a reálhozamot adó- és járulékfizetési kötelezettség nélkül lehessen felvenni, egy összegben – emlékeztet a Magyar Hírlap.
„A jogászok azonban felhívták a figyelmet arra, hogy ez nem lehetséges, illetve igazságtalan lenne. Ezért a többi tőkejövedelemhez hasonlóan fog adózni, azaz a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó alá fog esni a reálhozam” – tette hozzá Selmeczi Gabriella.
