Keményen megviselte az ázsiai cégeket a térség valutáit megrengető pénzügyi-gazdasági válság. A krízis azonban a jelek szerint egyelőre csak helyi sebeket okozott, hiszen az Újvilág és az öreg kontinens pozíciói tovább erősödtek: az ezres élmezőny csaknem fele amerikai, több mint harmada pedig nyugat-európai székhelyű társaság. Ezek a legszembeötlőbb jellemzői annak a rangsornak, amelyet a genfi székhelyű Morgan Stanley Capital International állított össze, a vállalatok piaci értékének számbavétele alapján.
Az elsöprő észak-amerikai fölényt jelzi, hogy az első 10 között 8 ottani társaság található (lásd a toplistát). A legértékesebb európainak a holland-brit Royal Dutch/Shell Group, míg a legerősebb japánnak a Nippon Telegraphe&Telephone bizonyult. Az amerikai vállalatok piaci értéke 37, a németeké 42, a franciáké pedig 60 százalékkal haladta meg az előző esztendőét. Ázsiában leginkább a japánok pozíciói romlottak: piaci értékük átlaga dollárban 23 százalékkal (igaz, jenben csak 8 százalékkal) múlta alul az előző évit, 66 cég pedig ki is hullott a rostán. A Nippont követő második távol-keleti cég, a Sony teljesítménye csupán a 103. helyhez volt elegendő.
Egy-egy vállalat piaci értékét nem is olyan régen még negatívan befolyásolhatta, ha a cég „túlnőtt” önmagán. Mára a helyzet az ellenkezőjére fordult: a világméretű fúziós hullám menthetetlenül kiszorítja az önkorlátozó, magukra maradó cégeket a ranglista előkelőbb helyeiről. Az egyesülési hullám az utóbbi időkben új lendületet kapott: nem ritkák a 30 milliárd dollárt meghaladó óriásfúziók sem (lásd a táblázatot).
A piaci érték és a forgalom szerinti rangsor egyébként több ponton eltér egymástól. Az előbbit például a General Electric, míg az utóbbit a General Motors vezeti, s a piaci érték alapján a Microsoft, míg forgalom szerint a Ford áll a második helyen. A nyereségességi toplista éllovasa pedig az amerikai Exxon, miközben az árbevételi és piaci érték alapján képzett rangsorban „csak” az 5. helyet foglalja el.
Külön kétszázas listát közöl a Business Week az úgynevezett feltörekvő országok cégeiről. Hogy mi alapján vették egy kalap alá ezeket államokat, arról csak találgatni lehet, hiszen – a dél-amerikai, délkelet-ázsiai, afrikai, közép- és kelet-európai vállalatok mellett – az uniós tag Görögországot például szintén ebbe a körbe sorolták. Mindenesetre a listavezető Gazprom a maga 33 milliárd dolláros piaci értékével a „nagy” rangsorban is az előkelő 115. helyet mondhatná a magáénak. Figyelemre méltó az egyébként összességében visszaeső „feltörekvők” között a távközlési társaságok jó helyezése: a brazil, a kínai és a mexikói telekommunikációs vállalat egyaránt az élbolyba jutott.
Több állam – így Görögország, Törökország, Izrael, Jordánia Marokkó, Csehország és Magyarország – cégei először kerültek be a legjobb kétszáz közé; megkapaszkodásuk a nyugat-európai piachoz való közeledésükkel magyarázható. Egyes vélemények szerint ezek az országok és cégek szívhatják fel azt a tőkét, amely az ázsiai válság és a nyugat-európai drága munkaerő elől „menekül”. A magyar társaságok közül csak a Mol Rt.-nek sikerült bekerülnie kétszázas klubba: több mint 2,2 milliárd dolláros piaci értéke a 132. helyhez volt elegendő.
