Nem Kleopátra lehetett a Ptolemaiosz-dinasztia első női fáraója, a híres királynőt két évszázaddal megelőzhette Egyiptom trónján egyik felmenője, II. Arszinoé – állítják svéd kutatók, akik az előd unikális koronáját tanulmányozták.
II Arszinoé Kr.e. 360-270 között korának kiemelkedő személyisége volt. Csatákban harcolt, szerepelt az ókori Olimpián, ahol háromszor győzött a kocsiversenyen, életében istenítették és kultusza halála után még 200 évvel is fennmaradt.
A királynő Nagy Sándor egyik tábornokának, a dinasztiaalapító I. Ptolemaiosz (Kr.e. 366-283) lánya volt, kinek életét udvari cselszövések és gyilkosságok árnyékolták be.
Tizenhat éves korában I. Ptolemaiosz 60 éves tábornokának, a trákiai Lüszimakhosz felesége lett, görögországi évei során nagy gazdagságra és tiszteletre téve szert.
Amikor 18 évvel később megözvegyült, féltestvéréhez, Ptolemaiosz Keraunoszhoz ment nőül. A házasságnak akkor szakadt vége, amikor a férje Arszinoé három fia közül kettőt meggyilkoltatott. Arszinoé visszatért Egyiptomba, ahol a nyolc évvel fiatalabb öccséhez, II. Ptolemaioszhoz ment feleségül. Az azóta elveszett koronáját a királynő számára készítették.
A FÁRAÓI KORONA TITKA
A Göteborgi Egyetem kutatói Maria Nilssonnal az élen 158 olyan, II. Arszinoét ábrázoló domborművet elemeztek, amelyek nemcsak a királynő életében, hanem jóval a halála után készültek: a reliefek Traianus római császár uralkodásáig – Kr.u. 98-117 – tartó 400 éves periódust ölelik fel.
A tudósok górcső alá vették a korona összes elemét és a hieroglifikus feliratokat is, ennek alapján állítják, hogy jelentősen különbözik a “szokványos” egyiptomi koronáktól.
A fáraók esetében Felső-Egyiptom fehér színű, ezüstlemezekből készült zárt, süvegszerű korona jelképezte, Alsó-Egyiptomot vörös, nyílt korona, a legfontosabb hatalmi jelkép pedig a két országrész koronájának egyesítésével létrehozott kettős korona, amelyet ünnepi alkalmakkor viseltek, a csatába készülve pedig a kék színű bőrsisakot, avagy hadikoronát viselték a fejükre.
Ezzel szemben II. Arszinoé koronája négy elemet ötvözött. A vörös korona Alsó-Egyiptomot jelképezte, a kosszarvak az óegyiptomi főistent, Ámont, a tehénszarvak, Hathort, a szépség, termékenység, anyaság istennőjét szimbolizálta, akit tehénalakban imádtak. A negyedik elem a Nap korongja volt, amely a férfi és a női eredet közti harmóniát volt hivatott megteremteni.
Maria Nilsson szerint ezek a jelképek arról tanúskodnak, hogy a koronát egy élő királynő számára készítették, aki egyszerre volt a legfőbb papnő, istennő és Alsó-Egyiptom uralkodónője.
“Ez azt jelenti, hogy fáraó volt, Egyiptom társuralkodója, aki Alsó-Egyiptom királynője volt, míg férje és öccse, II. Ptolemaiosz Felső-Egyiptom királya” – hangsúlyozta Maria Nilsson, aki szerint II. Arszinoé ugyanolyan szerepet töltött be, mint a sokkal híresebb Hatsepszut, vagy VII. Kleopátra.
AJÁNLOTT LINKEK:
Nem Kleopátra volt Egyiptom első női fáraója – angolul (Discovery News)
