A közgyűlések idényét éljük, amikor újraoszthatják a felügyelőbizottságok (fb) mandátumait is. A közvélekedés könnyű pénzzel járó zsíros posztnak tartja az fb-tagságot. A tiszt birtokosai gyakorta maguk sem tudják, mi lenne a teendőjük, ha komolyan vennék feladatukat. A tagság elfogadásakor talán azt sem mindenki mérlegeli igazán komolyan, hogy tevékenységéért teljes vagyonával felel.
Magyarországon ma még nem olyan színvonalú a jogi kultúra, hogy a felügyelőbizottságok komolyan működhetnének – véli Kósik Tamás ügyvéd. Szerinte erre nincs is igény, gyakran szükséges rossznak tekintik az fb működését. A gazdasági társaságokról szóló törvény (gt.) csak keretjellegűen szabályozza a felügyelőbizottságok működését, ezért ezeket a kereteket az alapító okiratban vagy a társasági szerződésben kellene kitölteni. Kósik Tamás tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy ezekben többnyire csupán a gt. megfogalmazásai ismétlődnek meg. Ha pedig nem fogalmazódik meg a tulajdonosok elvárása, akkor ennek egyenes következménye lehet a semmittevés, hiszen az fb-tagok azt érezhetik: ha nincs követelmény, nincs is mit megszegni.
Az ügyvéd azt tanácsolja: az fb ilyen esetekben legalább maga állítson össze önmaga számára egy részletes és széles körű szabályozást ügyrendjében. Ugyanis az fb-tagok polgári jogi felelősségét nem menti az, hogy a tulajdonos nem részletezte elvárásait. Igaz, mindeddig nem volt arra példa, hogy valamely tulajdonos bíróságon követelt volna kártérítést az fb tagjaitól azért, mert mulasztásuk miatt részben vagy egészben elvesztette a cégben meglévő vagyonát.
Kósik Tamás úgy véli: valóban nehezen érvényesíthető az fb-tagok felelőssége, azonban ettől még fennáll annak a lehetősége, hogy például egy kisrészvényes, vagyonvesztése miatt, bírósághoz fordul. Nem egyértelmű viszont, hogy ki jogosult perelni. Az fb-tag felelőssége a társaságot ért kárra vonatkozik, és bírói gyakorlat híján kérdéses: csak a társaság vagy annak tulajdonosa is felléphet-e a bíróságon kártérítési igénnyel.
A gt. értelmében az fb-tagok tevékenységüket az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek végezni. Bírói gyakorlat hiányában azonban nem lehet pontosan megmondani, hogy milyen mértékű gondosságot követel meg a törvény. Kósik Tamás szerint annyi mindenképpen kijelenthető, hogy ez több a hétköznapi életben elvárható gondosságnál, hiszen az fb ellenőrzése alatt jelentős vagyonnal gazdálkodnak. Az fb-tagok fölött tehát ott lebeg a felelősség Damoklész-kardja, amely azonban még egyikükre sem csapott le Magyarországon, ahol pedig vagyonkisíbolásokra, a cégvezetés hibájából vagy akaratából csődbe ment társaságokra bőven akad példa.
Kósik Tamás összegzése szerint az fb-kre a tessék-lássék működés a jellemző. Tagjaik megelégszenek azzal, ha az alapító okiratban foglalt vázlatos feladataiknak eleget tesznek, komoly munkát nem végeznek, és már annak is örülni lehet, ha ügyrendjük egyáltalában elkészül.
A Kósik Tamás szerint egyértelműen a tulajdonos érdekeit képviselő fb-ben speciális helyzetben vannak a dolgozók delegáltjai. Az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés (ÉTOSZ) a felügyelőbizottságok munkavállalói tagjainak igyekszik konferenciákkal, szakértői előadásokkal segítséget adni feladataik ellátásához. Klubjukban ötven fb-tag vesz részt, ennek révén mintegy száz fb munkájáról van közvetett tapasztalatuk.
Kisgyörgy Sándor, az ÉTOSZ igazgatóhelyettese úgy látja: az fb-tagok ma keresik a munkájukat, próbálkoznak tevékenységük kialakításával. A jogi szabályozás inkább az utólagos ellenőrzést szabja feladatukul, azonban az ügyvezetés sok esetben “előzetes normakontrollra” használja a testületet, és már a döntés-előkészítés folyamatában véleményezteti az fb-vel a tervezetek jog- és szabályszerűségét.
Az igazgatóhelyettes tapasztalatai szerint az fb-kben inkább a munkavállalói küldöttek aktívak, míg a külső tagok többnyire passzívak, így a belsőkre hárul nagyobb teher, különösen akkor, ha a testület elnöke is külső tag.
Az ÉTOSZ vezetői által megismert felügyelőbizottságokban változó minőségű és intenzitású munka folyik. Van példa aktív testületre, amelyben a tagok felosztják az ellenőrzési feladatokat. Nem általános, de akad, ahol az ilyen, működő bizottságban a munkavállalói küldött kapja feladatául a foglalkoztatási és privatizációs törvény, a munka törvénykönyve vagy a kollektív szerződés betartásának vizsgálatát. A kép igen vegyes: egyes helyeken kidolgozott ügyrend és ülésterv alapján havonta összeül az fb, máshol csak félévente jön össze, és tevékenysége a legszükségesebbre korlátozódik.
Kisgyörgy Sándor szerint speciális gondokat jelentenek a multinacionális cégek fb-i, ahol sok a külföldi delegált. Velük a munkavállalói küldöttek nehezen tudnak kontaktust teremteni, hiszen többnyire elérhetetlenek számukra. A nyelvismeret hiánya miatt az üléseken sem alakulhat ki érdemi párbeszéd, sokszor még az előkészítő anyagokat sem ismerheti meg tolmács nélkül a munkavállalói tag. A cégvezetés igénye általában az, hogy jogász vagy közgazdász végzettségű tagot delegáljanak a dolgozók, azonban Kisgyörgy Sándor úgy látja: erre nincs okvetlen szükség; elég, ha a küldöttnek megfelelő érzéke van az ellátandó feladathoz, amihez szakértő segítségét is igénybe veheti.
Az ÉTOSZ tapasztalatai szerint a munkavállalói küldöttek gyakorlati szerepe és helyzete tisztázatlan, ami sok vitának vált forrásává. A tulajdonosok félelme az, hogy beviszik az érdekképviseleti szempontokat a felügyelőbizottságokba, és a szakszervezetek újabb frontját teremtik ezzel meg. Az igazgatóhelyettes ennek veszélyét egyelőre nem látja, mivel az fb-tagságban rejlő lehetőségeket gyakorta maguk a szakszervezetek sem ismerik még fel. Kisgyörgy Sándor úgy véli: az fb-tagság a munkavállalók számára részvételi intézmény, ami nem keverendő össze az érdekképviseleti munkával.
A “kit képvisel?” azért is érzékeny kérdés a munkavállalói küldöttek esetén, mert a titoktartási szabályok alaposan korlátozzák delegálóik tájékoztatását. A munkaadók igyekeznek az fb által tárgyalt témák összességét üzleti titoknak tekinteni, ami viszont megakadályozza azt, hogy a munkavállalói küldöttek beszámoljanak ezekről a dolgozóknak. Így viszont a munkavállalói fb-tag jószerével csak magát képviseli, és tagsága még közvetve sem jelent dolgozói részvételt a cég ügyeiben.
Kósik Tamás szerint az fb-nek az üzleti titkokat – mivel ezek fogalma nincs törvényben definiálva – célszerű esetileg vagy ügykörökre meghatároznia. Ebben ez esetben a tagok pontosan tudják, milyen adatot, információt kell így kezelniük. Ezzel persze a munkavállalói küldöttek érdekkonfliktusa nem oldódik meg, hiszen a dolgozók széles körét érintő információt is titkosíthat az fb. Ebben az esetben a dolgozói küldött – tagtársaihoz hasonlóan – köteles az üzleti titkot megőrizni. Ha ugyanis az fb-tag kifecsegi azt, és ezért a társaság kárt szenved, akkor a titoksértővel szemben a cég kártérítési igénnyel léphet fel.
Egy ismert, de szerepelni nem vágyó társasági jogász szerint a tulajdonosok, a külvilág és az fb-tagok körében is sok a félreértés a felügyelőbizottságok valódi szerepéről. Az fb valójában a tulajdonos megbízottja, feladata az ügyvezetés ellenőrzése, nehogy az “átvágja” a cég birtokosait. Ezzel szemben azt tapasztalja, hogy néha állami szervek keresik meg az fb-ket, amelyek maguk is azt tartják a legfontosabbnak, hogy ne legyenek “disznóságok” a cégnél. Máskor meg akkor is “szerepel” az fb, ha ezt a tulajdonos nem igényli. Szerinte a társaságok jelenleginél szűkebb körét kellene csak arra kötelezni, hogy felügyelőbizottságokat hozzanak létre. Valódi szerepe ugyanis csak akkor van az fb-nek, ha ismeretlen vagy nagyszámú tulajdonos van egy társaságban. Ha a tulajdon szétoszlik, és az ügyvezetés elkülönül a tulajdonosoktól, akkor az fb lehet az a testület, amely a két közgyűlés között odafigyel a cégvezetésre.
Kósik Tamás úgy látja: az fb egyfajta vészcsengő, amely felhívhatja a tulajdonosok figyelmét a cég ügymenetének hibáira. Szerinte az fb-nek a döntések és tervek jogszerűségét és gazdasági célszerűségét egyaránt vizsgálnia kell, feladata tehát nem korlátozódhat a szabályok betartásának felügyeletére.
A közgyűlések idején – akárcsak befolyásukat megvásárolandó – sokaknak felajánlanak egy-egy fb-tagságot. Mielőtt azonban valaki enged a felügyelőbizottsági tagsággal járó tízezrek csábításának, nem árt, ha mérlegeli: mi a feladata, és mit bukhat rajta.
