Nagyvilág

Balkáni sláger

Bulgária évről évre euró százmilliókkal fejleszti az idegenforgalmát. A turisták száma máris rohamosan nő.

Új szelek fújnak az idegenforgalomban. Balkáni szelek. “Az emberek már nem azt kérdezik, hol van Bulgária, hanem azt, hogyan lehet oda eljutni” – tréfálkozott egy januári szófiai turisztikai konferencia egyik amerikai meghívottja.


Amerika meghódítása

 Vastagabb boríték

Tény, a múlt év zárásakor a megszokottnál lényegesen vastagabbak lehetettek azok a borítékok, amelyekben a bolgár idegenforgalmi illetékesek prémiuma rejlett. A már eleve sikeres 2002. esztendő után a tavalyi év újabb 18 százalékos emelkedést hozott a szektorban, és az ország idegenforgalmi bevétele elérte az 1,5 milliárd dollárt. A beutazók száma 13 százalékkal emelkedett. A legtöbben, mintegy félmillióan, Németországból érkeztek, de a 350 ezer görög és a 150 ezer brit turista sem lebecsülendő vendégsereg. Az élbolyt a macedónok, az oroszok, a svédek, az izraeliek és a csehek követik a sorban. 


Helyzetértékelése még csak nem is árulkodik túlzott derűlátásról, mióta a The Washington Post turisztikai melléklete ez év elején – Athén, a bahamai Great Exuma sziget és Botswana után – 2004 negyedik legvonzóbb célpontjának rangsorolta Bulgáriát. Az indoklás szerint kevés más ország büszkélkedhet “napfényes tengerpart és hófedte hegyek ilyen kívánatos kombinációjával”, és a cikk szerzője kiemeli, hogy a turisták fogadására Kelet-Európában Bulgária az egyik legjobban felkészült ország.

Ám nemcsak Amerikában, hanem a briteknél és a németeknél is Bulgária a sláger. A londoni Evening Standard a lassan mélyülő vizű, apró homokos tengerpartot nevezte meg a brit turisták egyik legnépszerűbb célpontjaként, míg a DPA német hírügynökség a boroveci és banszkói síparadicsomot helyezte az osztrák és svájci versenytársak elé. A Der Spiegel pedig azt írta, bár a világ turisztikai ipara mély válsággal küzd, napjainknak mégis van két nyertese: Dominika és Bulgária.

 Kilométerenként radaroznak

Amennyiben valaki Magyarországról autóbusszal vagy személyautóval akar eljutni a bolgár tengerpartra, fel kell készülnie arra, hogy a legyőzendő távolság Budapesttől 1200-1600 kilométer, ami busszal legalább 24 óra, de saját autóval is kihívás. Ráadásul a szerb és bolgár autópályadíjak, valamint a szerb-bolgár határon fizetendő különböző összegek egy oda-vissza úton autónként mintegy 75 eurót tesznek ki. Mindezek tetejébe a rendőrök is mindkét országban szinte kilométerenként radaroznak, számos magyar autósnak keserítve meg a nyaralását. Cserében mind Szerbiában, mind Bulgáriában jóval olcsóbb az üzemanyag. Ám még ennél is komolyabb vigasz, hogy úgy hírlik: ez év nyarától már charterjáratok is repülnek majd Budapest és Várna között.  

Húszezer magyar vendég


Ami Magyarországot illeti, a bolgár statisztikák szerint hazánkból tavaly 20 ezren látogattak Bulgáriába, amiből Jakócs Áron, a Bulgáriára specializálódott Robinson Tours ügyvezető igazgatója szerint 7 ezer volt igazi nyaralóvendég. Bár ez a szám messze elmarad a közkedvelt magyar desztinációk forgalmától, a növekedés dinamikus: “2000-ben még gyakorlatilag nem voltak magyar vendégek a bolgár tengerparton, de amióta beindult a forgalom, évről évre nő az utasok száma, tavaly pedig egyenesen megduplázódott” – vázolja a fejlődés ívét a Robinson Tours vezetője. Mindennek egyik alapvető oka, hogy egyre hatékonyabb a “suttogó propaganda”, azaz az első bátor nyaralók hazatérve annyi jót meséltek a színvonalas, gondozott tengerpartról, az előítéletekhez képest kifogástalan kiszolgálásról, no meg a szolgáltatások igencsak elérhető árairól, hogy hamarosan ismerőseik, majd azok ismerősei is bulgáriai utazásra jelentkeztek be.

A magyar turisták leggyakrabban az ellátás zavartalanságáról érdeklődnek. “Ez érthető is, hiszen akinek a bolgár tengerpart szókapcsolat hallatán az ugrik be, amikor a ’70-es vagy a ’80-as években órákig állt sorban görögdinnyéért a Naposparton, az elsőre nehezen tudja elképzelni, hogy a mai Bulgáriában legalább ugyanolyan a választék és az árubőség, mint otthon, csak éppen az árak érezhetően alacsonyabbak” – érzékelteti a változásokat Jakócs.


Vonzó árak

 Foglalás nélkül nem megy

A tengerparton a főszezonban ma már egyre nehezebb foglalás nélkül szálláshoz jutni. A 13 ezer szállodai szobát kínáló Albena üdülőtelepre például a tavalyi főidényben kitehették volna a “megtelt” táblát. Szerencsére az átlagos színvonalú hotelekben a szobaárak fölöttébb visszafogottak. A négy- és ötcsillagos szállodák árai ma már világszínvonalúak – igaz, a szolgáltatásaik is azok. 


Mi a bolgár idegenforgalom sikerének a titka? Az amerikai, német és brit cikkek szinte mind ugyanarra a következtetésre jutnak: az utóbbi idők erőfeszítéseinek köszönhetően számottevően javult a szolgáltatások színvonala, miközben az árak továbbra is mérsékeltek maradtak. A tengerparti “vállalati üdülők” privatizációja a rendszerváltás után szinte azonnal megindult – az ingatlanok a Dnevnik című bolgár napilap szerint 350 ezer és 1,5 millió dollár közötti áron kerültek magánkézbe.

Az új tulajdonosok alaposan felújították és modernizálták a meglehetősen lelakott üdülőket, amihez kedvezményes hitelek is a rendelkezésükre álltak. Szófiai ingatlanügynökök szerint ezek a hotelek manapság 2 és 12 millió dollár közötti áron cserélnek gazdát. A Naposparton jelenleg 13, az Aranyhomokon pedig 5 nagyobb hotel eladó. A kisebb szállodákból és üdülőkből még bővebb a választék.


Minden évben invesztálnak


A bolgár kormány a tavalyi hasonló összeg után 2004-ben is 150 millió eurót invesztál az infrastruktúra fejlesztésébe, és előkészületben van az az idegenforgalmi szempontból jelentős döntés is, amely az üdülőtelepüléseket “leválasztja” a környező nagyvárosok önkormányzatáról. Így a nyereséges turisztikai vállalkozások adólevái helyben maradnak és a helyi infrastruktúrára fordíthatóak. Emellett a bolgár vezetés azt is belátta, hogy az országreklámra költött levák busásan megtérülnek. Az állami büdzséből már tavaly is rekordösszeget, 2,2 millió eurót költöttek hirdetésekre, a 2004-es tervezet pedig 4,5 millió euróval számol. Mindettől a turisztikai bevételek további legalább 10 százalékos emelkedését várják.

A jelek szerint nem is ok nélkül. Az európai turisztikai ipar második legnagyobb szereplője, a Thomas Cook tavaly 110 ezer német vakációzót utaztatott Bulgáriába, ám a Markus Leutner, az utazásszervező iroda helyi vezetője az idén már 165 ezer foglalással számol. Ráadásul a 2004-es adatokat alighanem még tovább szépíti az athéni olimpiára érkező turistasereg “begyűrűzése”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik