Nemzeti kívánságműsor

Kubában, Nigériában és Mongóliában egyetlen magyar választópolgár miatt „malmozott volna” egy teljes álló napon át, június 13-án, az európai parlamenti választás napján, a pártdelegáltakból álló (illetve ilyen jelölések hiányában állami megbízottakkal kiegészített), négytagú, külön erre a célra odautazó szavazatszámláló bizottság. Indiától Thaiföldön át Brazíliáig számos nagykövetségen szintén legfeljebb tíz szavazatot kellett volna összeadniuk a tagoknak, ennél több ott tartózkodó magyar nem jelezte ugyanis előzetesen részvételi szándékát. Az elmúlt héten éppen az okozott meglepetést és nyilatkozatháborút a pártok között, hogy kiderült: ezek a furcsa „választási turisták” összesen 300 millió forintért röpködnek szét a világ négy sarkába, hogy összegyűjtsék a 2415 külföldön szavazni kívánó magyar állampolgár így egyenként átlagosan mintegy 125 ezer forintba kerülő voksát.

Budapesti kampánynyitó. Az MSZP és a Fidesz egy húron pendül az ingyenesség imádatában.

A praktikusabb megoldásokat korábban elvető, majd pazarlással egymást vádoló kormánypártok és ellenzékiek sokáig csak azt felejtették el, hogy éppen nekik nem sikerült megegyezni a választási törvény kétharmados többséget igénylő módosításáról, pedig az tette volna lehetővé a világon másutt ilyen esetekben használt – levél útján vagy elektronikusan történő – szavazást. Az éppen beinduló választási kampányban kissé kényelmetlenül hangzó hírt egyrészt azzal próbálták ellensúlyozni, hogy egymást okolták az egyezség elmaradásáért, másrészt pedig versengve ötleteltek gyors megtakarítási lehetőségeken. Az egyre nehezebben kommunikálható helyzetben megoldást végül is a hétvégi négypárti egyeztetés hozott: a kinti voksokat ezek szerint a követségeken dolgozók gyűjtik össze és küldik haza. A 300 millió forintos kiadásból – ez egyébként a választási összköltség 6,6 százaléka – így mintegy 260-at sikerült megtakarítani.

Égető árak Csak a benzinár emelkedéséből képződő jövedékiadó- és áfatöbbletről mond le a kormány azzal a viharos gyorsasággal, alig egy hét alatt elfogadott intézkedéssel, amellyel a szárnyaló nyersolajár miatt a lélektani határ fölé emelkedő üzemanyagok árát szeretné féken tartani. A jövedéki törvénynek a múlt hétfőn elfogadott – és vasárnaptól az árnövekedés miatt érvényesített – módosítása szerint, ha a 95-ös benzin két egymást követő hét hétfőjére vonatkozó átlagárának számtani átlaga eléri a 250 forintot, a jövedéki adót úgy mérséklik, hogy a literenkénti fogyasztói ár 2 forinttal csökkenjen. További árnövekedés esetén 5 forintonként 1 forinttal mérséklődik az ár. A gázolaj esetében a küszöbár 225 forint lesz, a többi benzinfajta tarifája pedig a 95-össel megegyezően csökken. A választási kampány kellős közepén meghozott intézkedés nem csorbítja a büdzsét, hiszen a költségvetés jövedékiadó-bevételeit 240 forintos átlagárral számolták ki. A Fidesz nagyobb állami szerepvállalást tartott volna szükségesnek, a vitában először azt javasolták, hogy a benzin 250 forintos kiskereskedelmi árának elérésekor a jövedéki adó mértékét 20 százalékkal mérsékeljék, utóbb pedig egyenesen az ár befagyasztása mellett érveltek. A párt szerint a kormánynak a jövedéki adó enyhítésével kellene 250 forintos szinten tartani a benzin árát.

KÉR A NÉP. A közpénzek pazarlásának vádjait egymás nyakába varró politikusok egyébként ennél az összegnél nagyságrendekkel többet osztanának szét a választási kampányban a különböző ígéreteikkel. Az ellenzéknek persze egyelőre vastagabban fog a ceruzája. A Fidesz az európai választás előtti utolsó parlamenti napon határozati javaslat elfogadásával kötelezné a kormányt számos törvény – így az idei költségvetés – módosítására, miután több mint egymillió aláírást gyűjtött össze a Munka, otthon, biztonság címmel útjára bocsátott nemzeti petíció támogatására. A tartós gyógyszerár-csökkentést, a lakástámogatás korábbi rendszerének visszaállítását, a gazdák nagyobb támogatását és az energiaárak maximum 5 százalékos éves emelésének törvénybe iktatását tartalmazó javaslat a párt szerint a költségvetési hiány növelése, vagy adóemelés nélkül, a büdzsé átcsoportosításával, az állami szektorban elért megtakarításokkal kivitelezhető lenne. Az aláírások hitelességét is kétségbe vonó szocialisták számításai szerint viszont e javaslatok 395 milliárd forintba kerülnének. A privatizáció – Fidesz által ugyancsak követelt – leállítása a kormányoldal szerint további 250 milliárd forintos bevételkiesést okozna, a két intézkedéssorozat hatását pedig csak az áfa 15-ről 17, illetve 25-ről 27 százalékra emelésével lehetne kiváltani. A vita lezárásaként a szocialisták és a Fidesz egymást vádolták egy újabb megszorító csomag előkészítésével: Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint az euró bevezetésének 2010-re halasztásakor elhangzott érvek világossá tették, hogy a voksolás után várható megszorító csomag méretét „még Bokros Lajos is megirigyelné”. Medgyessy Péter viszont kifejtette, hogy éppen a Fidesz javaslatai kényszerítenének ki egy ilyen csomagot.

A szocialisták már utána sem számoltak az ellenzéki párt két további javaslatának, amelyek az ingyenesség jegyében hoznák helyzetbe a nyugdíjasokat és a kismamákat. A Fidesz Nyugdíjas Tagozata – a tömegközlekedési eszközök díjmentességének mintájára – az idősebbek részére törölné el az autópálya-matricákat, a párt két országgyűlési képviselője, Szabó Erika és Mátrai Márta pedig a gyesen, a gyeden, illetve terhességi és gyermekágyi- segélyen lévő nők számára tenné lehetővé, hogy ingyen utazhassanak a helyi és helyközi tömegközlekedési eszközökön. Előbbi javaslat még nem került az Országgyűlés elé, utóbbi pedig a bizottsági viták során vérzett el. A két képviselőnő egyébként százezer forint névértékű állampapírt is juttatna az első házasságukat kötő fiataloknak.

A 2002-es parlamenti választás utáni kétszer 100 napos program ígéreteit csak súlyos költségvetési egyensúlytalanságok árán teljesíteni képes kormány eddig meglehetősen óvatos duhaj maradt: klasszikus szavazócsoportjai közül célirányosan „támadta” az idősebbeket és a hátrányos helyzetben lévőket, fél szemmel pedig a továbbra is kényes helyzetben lévő büdzsé érdekeit figyelte.

Adóstoppolók Az SZDSZ és az MDF az adók mérséklésével kapcsolódott be az ígéret-versenybe. A liberálisok már a jövő évi adótábláról egyeztetnének, mert 2005-öt az „érdemi adócsökkentés” esztendejének nevezték el. Nyilatkozatukat egyértelműen a pénzügyi tárcának és a miniszterelnöknek címezték, hiszen szerintük újabb és újabb adónövelő elképzelések érkeznek. Medgyessy Péter a közszolgálati televízióban nyilatkozott a kamatadó ésszerűségéről, mire az SZDSZ sietett bejelenteni: ezt az új adónemet semmiképpen sem szavazzák meg. Az MDF a „haláladónak” nevezett örökösödési illetékre kíván csapást mérni. Az évi 3 milliárd forintos állami bevételt hozó tétel ugyanis szerintük „nem növeli a büdzsé bevételét olyan mértékben, mint amekkora erkölcsi károkat okoz”.

Szocialista képviselők törvénymódosító javaslata nyomán ugyan előrehozták a 2002-es választási ígéretnek számító 13. havi nyugdíj idei év végére tervezett kiterjesztésének második hetét, a 2,7 millió embert érintő, 37-38 milliárd forintba kerülő intézkedéssel azonban a költségvetés amúgy is számolt, legfeljebb az év első felének adatait rontják ezzel a megoldással. Ezentúl egyébként minden évben májusban jutnak majd hozzá a 13. havi nyugdíj aktuális összegének feléhez az idősek, akik ezúttal átlagosan 13,7 ezer forintot kapnak. A többletellátás kapcsán az eredeti szándék szerint külön „kampány-ízesítésű” levél is felhívta volna a nyugdíjasok figyelmét arra, hogy a törvény módosítását kormánypárti képviselők kezdeményezték, de e kitételt végül kihagyták az írásból.

SEGÍTŐ KÉZ. Ugyancsak már a kampány jegyében sietett a kormány annak a mintegy 100 ezer embernek a segítségére, akiknek még 1988 előttről maradt lakáshitel-tartozásuk, továbbá jelentősebb közüzemi díjtartozást is felhalmoztak és emiatt a kilakoltatás veszélye fenyegeti őket. A 30-35 milliárd forintra becsült összadósság fokozatos mérséklésére mintegy 4 milliárd forintot különítettek el, a szociális törvény módosítása nyomán az adósságkezelési támogatás felső összegét megemelik és meghosszabbíthatják a futamidőt. Az idei költségvetés terheit mérsékli, hogy a programot fokozatosan vezetik be.

A Fidesz és az MSZP – javaslataik minden különbözősége ellenére – egy húron pendül az ingyenesség imádatában. Az MSZP-SZDSZ kormány a múlt heti ülésén kapcsolódott be az ellenzék által diktált versenybe, igaz, viszonylag kis tétekkel. Egyrészt a MÁV és a Volán járatain teszik ingyenessé az első uniós Gyermeknapon az utazást a kicsik és kísérőik számára. A „jegy” árát összesen 30-50 millió forintra taksálják. Másrészt pedig – egyelőre pontos összeg becslése nélkül – május 30-ától a 14 év alattiak díjmentesen látogathatják a sportági szakszövetségek által rendezett sporteseményeket.

A Pénzügyminisztériumban mindezen intézkedések ellenére kitartanak amellett, hogy nem kell eltérni az idei évre tervezett, a GDP arányában mért 4,6 százalékos államháztartási hiány előrejelzéstől – annak ellenére sem, hogy a jegybank elnöke szerint további szigorú intézkedések nélkül nem lesz tartható a terv. A pénzügyi tárcánál úgy számolnak, hogy az év második felében a bevételek a kiadásokat meghaladó mértékben növekednek majd.