Kolma Kornél (30) eredeti végzettsége okleveles villamosmérnök. Jelenleg a SAKKOM Interaktív marketingkommunikációs ügynökség egyik tulajdonosa és ügyvezetője. Szemtelenül fiatalon lett főszerkesztő, tapasztalatokat szerzett a legnagyobb multinál, de most már saját útját járja…
Kolma Kornél: aki elégedetlen, lépjen minél előbb!
– Nem olyan régen még a Microsoft Magyarországnál dolgoztam, online marketing managerként. A Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem. Fiatalon sokszor elég erős a szülői nyomás, de azért érdeklődés hiányában biztosan nem mentem volna ebbe az irányba. Korán belevetettem magam a munkába: 13 évesen már több nyelven programoztam, a középiskolában pedig az egyik osztálytársammal különdíjasok lettünk az Országos Ifjúsági Innovációs Pályázaton egy általunk tervezett számítógépes – programot és hardvert egyaránt tartalmazó – adatátviteli eszközzel. Akkor még biztos voltam benne, hogy helyes mederben folyik az életem.
– Mi késztette a váltásra?
– Talán elegem lett a technológiából, talán nem akartam szakbarbár lenni. A műegyetemi tanulmányok alatt is játékprogramokat írtam kábeltévék számára, az életemet a technológia töltötte ki. Azon kaptam magam, hogy egyre szívesebben olvasok szépirodalmat. Később, 1998-ban írtam egy cikket egy informatikai lapba, ami a főszerkesztőnek nagyon megtetszett, így rendszeresen kezdtem publikálni. Mire 24 évesen a villamosmérnöki diplomámat kézhez kaptam, a Business Online nevű üzleti-kommunikációs magazin főszerkesztői székében találtam magam. Akkor már világossá vált számomra, hogy sokkal inkább érdekel a kommunikáció, az üzleti világ, a marketing, és ezen a területen akarok karriert befutni. Ezért felvételiztem a Közgazdaságtudományi Egyetem marketing szakára, így közgazdász végzettséget is szereztem.
– Miért a marketinget, a kommunikációt választotta a mérnöki pálya helyett?
– Mert izgalmas, színes, kreativitást igényel. Vannak persze napi rutinok, de alapvetően mindig új problémát kell megoldani és ez folyamatosan szinten tartja az embert. Jó látni azt, amint egy cég a mi segítségünkkel válik ismertebbé, hogy javulnak a mutatói, a sajtókapcsolatai, vagy ahogyan – csúnya kifejezéssel élve – „lenyomja” a versenytársait.
– Mennyi idő kellett a váltáshoz?
– A döntés nálam általában gyorsan megszületik, a változtatás már hosszabb folyamat: jó néhány évembe telt műszaki szakemberből gazdaságivá képezni magam.
– Voltak kétségei?
– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. A Microsoft Magyarországnál például – ahol a főszerkesztést követően a cégalapításig dolgoztam – nagyon jól éreztem magam. Sokat tanultam, barátságok szövődtek és a cég olyan egzisztenciát is nyújtott, amiről nehéz volt lemondani.
– Milyen képzésekben vett még részt a két egyetemen kívül?
– Több, alapvető üzleti tanfolyamon és tréningen, mint például tárgyalástechnika, prezentációkészítés, időgazdálkodás. De folyamatosan bújom a szakkönyveket is, és szinte biztos, hogy előbb utóbb egy harmadik egyetemnek is nekivágok. Már csak az agyam folyamatos tornáztatása végett is.
– Mennyire elégedett most?
– Maximálisan. Látom a fejlődést, és azt, hogy az eltervezetthez képest már most mennyivel előrébb járunk. Nem nosztalgiázom, a jövőre gondolok és nagyon izgalmas dolgokat látok magam előtt.
– Mit tanácsol azoknak, akik épp most törik a fejüket pályamódosításon?
– Ha valaki elégedetlen az életével, mindenképpen gondolkozzon el saját helyzetén és azon, hogy mit csinálna szívesen, mihez van tehetsége. Aki már azon a szinten van, hogy gyökeresen váltana, mert már egyáltalán nem talál örömet a munkájában, annak azt tanácsolom, hogy lépjen minél előbb!
