Maszkírozó felhő

Mesterséges köddel, vagy vastag füsttakaróval védené az atomerőműveket a levegőből érkező támadások ellen a német környezetvédelmi minisztérium. A hivatal által az ország 18 nukleáris erőművét üzemeltető társaságoknak átadott ajánlás szerint a célpontot eltakaró felhők a New York-i merényletekhez hasonló kamikáze akciókat semlegesíthetnék. A minisztérium álláspontja szerint az indokolja a rendhagyó védelmi rendszerek fejlesztését, hogy a nagy fenyegetést jelentő a kisrepülőgépek, vagy a nagyobb utasszállítók nem rendelkeznek olyan radarrendszerekkel, amelyek az átláthatatlan füsttel fedett többhektáros területen pontosan megtalálnák célpontjukat.

A 2001. szeptember 11-i merényletek után a német szövetségi kormány megrendelésére készített tanulmány megállapította, hogy az ország atomerőművei védtelenek az eltérített repülőkkel szemben. Kiderült, hogy a régi típusú reaktorokat még egyszemélyes gépekkel is fel lehetne robbantani, és a modernebbek megsemmisítése sem lehetetlen: erre az üzemanyaggal teli nagyobb utasszállítók alkalmasak. Sikeres támadás esetén a radioaktív anyagok óriási területen szóródhatnának szét, ami tízezrek életét és egészségét veszélyeztetheti. A védelem különböző lehetőségein a jelentés megszületése óta törik a fejüket az illetékesek. Mostanáig szóba került, hogy légvédelmi egységeket telepítenének az erőművek mellé, ám ez a terv az óriási költségek miatt kivitelezhetetlen. Nagy teljesítményű füstgépek – valamilyen erre alkalmas anyag elégetése révén – viszont riadó esetén néhány perc alatt „maszkírozhatnák” a célpontot.

A Jane’s Defence Weekly védelmi szakfolyóirat egyik szerzője mindazonáltal kétségbe vonja e módszer hatékonyságát. Nem elég, hogy az időjárás alaposan befolyásolja a füsttakaró tartósságát, szerinte arra a kérdésre sincs válasz, mi történik a füstfelhő alatt tartózkodókkal. A kritikák alighanem jól jönnek majd a német szakértőknek: az atomerőművek öngyilkos támadásokkal szembeni védelmének módjáról a minisztérium néhány hónapon belül dönteni fog.