Lemaradóban

Szélessávú teleház. A vállalkozások értéknövelt szolgáltatásokat nyújthatnak.

Hivatalok címlistája, nyitvatartási idejük, ügyintézéshez szükséges dokumentumok felsorolása, letölthető űrlapok a különböző engedélyek, esetleg szociális támogatás igényléséhez – nagyjából ez a magyar e-közigazgatás és e-kormányzat szolgáltatási kínálata. Mindez a semminél több, ám hatékonynak mégis aligha nevezhető. Az Economist gazdasági magazin kiadójának égisze alatt működő piackutató cég, az Economist Intelligence Unit (EIU) megerősíti az állam potenciális ügyfeleinek tapasztalatait: felmérésében a közép- és kelet-európai országok között is csak a középmezőnybe sorolja Magyarországot az e-közigazgatás helyzetét tekintve. A listán megelőz minket Észtország, Csehország, Szlovénia, de még Lengyelország is.

Internet analfabétáknak A holland statisztikai hivatal felmérése szerint mintegy másfél millió írástudatlan él Hollandiában, akiknek viszont egyharmada meglepő módon rendelkezik internetezésre alkalmas számítógéppel. Mivel azonban e személyek nem tudnak olvasni, mostanáig nem vehették igénybe az egyébként már létező e-kormányzati megoldásokat. Így nem kérhettek például családi pótlékot az interneten keresztül. A holland kormány ezért a Cisco Systems fejlesztőivel az analfabétákra szabott weboldalt dolgozott ki; ezen text-to-speech felolvasószoftverek kalauzolják az előzetesen szociális munkások által kiképzett látogatókat, akik piktogramokra kattintva el is érhetik a támogató intézmény ügyfélszolgálatát. A visszahívó hivatalnok aztán mindkét fél által látható webfelületen segíti az elektronikus űrlap kitöltését.

„A kommunikált elkötelezettség ellenére, egyelőre lassan terelődnek elektronikus csatornákra a kormányzati szolgáltatások” – állítja Baross Csongor, az EIU tanulmányát támogató Oracle Corporation regionális e-kormányzati stratégiai tanácsadója. Szerinte bár vannak ígéretes kezdeményezések, a várva várt, a hivatal és az állampolgár közötti kétirányú kapcsolat és interaktív tartalmak még mindig hiányoznak. Ráadásul a megfelelő megoldások hiánya az internet elterjedtségére sincs jó hatással, úgy véli ugyanis, abban éppen ezek a szolgáltatások válhatnának húzóerővé – ez a vélemény egyébként nem mond ellent azoknak a megállapításoknak, amelyek éppenséggel az alacsony PC és internet penetrációt nevezik meg az e-kormányzat terjedését leginkább gátló tényezőnek.

Az internetes infrastruktúrához szükséges eszközök gyártásáról ismert Cisco Systems nem csak a szolgáltatások elérése miatt tartja fontosnak a megfelelő minőségű hálózatok kialakítását a különböző közigazgatási egységekben. A cég által elvégzett Net Impact (Hálózati hatás) című tanulmány szerint ugyanis a lefedettség és a hálózatok minősége egyértelmű összefüggésben áll a kormányzatok bevételeivel, illetve a megtakarítási lehetőségekkel is. Yvon Le Roux, a Cisco Systems közszféráért felelős európai alelnöke szerint a költséghatékony kormányzati működés eszköztárába így ideje bevenni a nagy sávszélességű hálózatok kialakítását is.

„Az internet-befektetőket vonz és jólétet teremt – állítja az alelnök. A megfelelően „bedrótozott” közösségben a közszféra mellett a vállalakozások is számos értéknövelt szolgáltatást fejleszthetnek, ami nagyobb forgalommal és nyereséggel, több befizetett adóval, és munkahelyteremtéssel jár. A Cisco ezért Connected Communities, vagyis Bekapcsolt közösségek néven kezdeményezést indított el, amelyben a hálózatok iránt elkötelezett önkormányzatokkal közösen építené ki a nagy sávszélességű, például videotelefonálást lehetővé tévő hálózatokat. A Cisco óriási érdeklődésre számít: 2005-ben csak Európában 60 milliárd dollárt fordítanak majd a közszférában informatikai megoldások beszerzésére – e költségek jó részét pedig az infrastruktúra kialakítása emészti majd fel.