Bármilyen fényes jövőt jósoltak is annak idején a már húsz éve felfedezett fullerénnek, azaz focilabda-molekulának, illetve a belőle előállított nanocsöveknek, ezeket máig nem sikerült alkalmazni a gyakorlatban. A Univerity of Manchester vegyészeinek orosz kutatókkal együttműködve talán most sikerül megtörniük a különleges anyagot kísérő átkot: abból ugyanis az elméletileg lehetséges legvékonyabb módosulatot állították elő. Ebből pedig tranzisztorokat, esetleg flexibilis és erős fóliát is tudnának gyártani.
Grafén lemezkék. Egyetlen atomnyi vastagság.
A grafit után grafénnak elkeresztelt szénforma kihajtogatott nanocsövekből álló lapként is felfogatható, amely mindössze egyetlen atomnyi vastagságú: mivel azonban a szénatomokat erős kötés tartja össze, ez az anyag még ilyen rendkívüli vékonyságban is tartós. Ráadásul – és ez a legszembetűnőbb tulajdonsága – félvezetőként viselkedik, aminek köszönhetően komputercsipek készítésére lehet alkalmas. Gordon Moore, az Intel alapítójának emlékezetes víziója szerint az adott területen elhelyezhető tranzisztorok száma mintegy másfél évente megduplázódik, ám e szabály életben tartásához a mai szilícium félvezetőkön alapuló technológiák mellett alighanem új megoldásokra lesz szükség. A fejlesztők szerint a grafén alkalmas lehet az áramköri elemek további zsugorítására, annak ellenére, hogy egyelőre csupán kis mennyiséget sikerült belőle előállítani. A jelenleg rendelkezésre álló felület ugyanis nem nagyobb egyezred milliméternél, noha a csipekhez legalább egy-két négyzetcentiméteres szeletekre lenne szükség. A brit kutatók szerint ilyeneket nagyjából tíz év múlva lesznek képesek gyártani.
